Tizenéves házaspár [antikvár]

Részlet a könyvből: "Ez a történet nem esküvővel végződik - hanem esküvővel kezdődik. Színhelye: rohamosan fejlődő város, ahol azonban még vannak elmaradott lakónegyedek is. Itt még akadnak macskaköves utcák, földbe süppedt földszintes házak, melyeknek ablakai szinte a járdát súrolják. Ezekben a fertályokban még - ez is a múlt maradványa - meggyökerezett szokások és fantasztikus babonák élnek az öregebbek jóvoltából. Olyan utcák ezek valahol a város szélén, amelyek éppúgy eltűnnek majd, mint az öregek, akik - mint ezt Ráduj elvtárs (portás a néptanácsnál) oly szépen kifejtette nemrég egy utcagyűlésen: "meglehetősen fejletlenek ideológiai szempontból". Sőt: fejlődésképtelenek, de erről nem tehetnek. Hiszen - fejtegette tovább Ráduj elvtárs, aki maga sem fiatal, de halandó értelmiséginek tartják, s aki harmadszor is megnősült (felesége a negyed esze) - "a fiataloké a jövő, az öregeké a sírgödör". Mindez azon a bizonyos utcagyűlésen hangzott el, ahol fő napirendi pontként az tárgyalták, hogy ideje volna eltüntetni már ebből a negyedből is azokat az itt-ott még fellelhető diszkrét kis fabódékat, melyek a hepehupás udvarok mélyén mint a múlt átkos maradványai még mindig falusi hangulatot és nem éppen kellemes légkört árasztanak. S bár az egyre növekvő vidéki város újdonsült blokknegyedével, a modern élet összkomfortjával és varázsával már sok-sok perifériáról származó fiatalt magába szívott, Zsóka és Sandy - történetünk hősei -, e tizenéves házaspár egyelőre blokklakás híján (hogyan is kapnának, hiszen csak most végezték el a szakiskolát) itt fognak lakni az Akácfa utcában, Tercsi mamánál."