kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ábrányi Emil - A magyar költészet kincsesháza [antikvár]

A magyar költészet kincsesháza [antikvár]

Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Ady Endre, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Balassa Bálint, Balázs Béla, Balla Ignác, Bán Aladár, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Bartalis János, Bartók Lajos, Batizi András, Benedek Elek, Benedek János, Beniczky Péter, Beöthy Zsigmond, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bodor Aladár, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dayka Gábor, Dömötör János, Dr. Nagy Zoltán, Dukai Takács Judit, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Erdélyi János, Erdélyi József, Erdélyi Zoltán, Erdős Renée, Falu Tamás, Faludi Ferenc, Farkas Imre, Fáy András, Fazekas Mihály, Feleki Sándor, Fodor József, Füst Milán, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gyergyai Albert, Gyóni Géza, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Harsányi Kálmán, Harsányi Lajos, Havas István, Heltai Jenő, Ignotus , Ilosvai Selymes Péter, Imecs Béla, Jakab Ödön, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kazinczy Ferenc, Kemény Simon, Kerényi Frigyes, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Koroda Pál, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Köröspataki János, Kriza János, Lampérth Géza, Lányi Sarolta, Lányi Viktor, Lauka Gusztáv, Lesznai Anna, Lévay József, Lipcsei Ádám, Lisznyay Kálmán, Lőrinczy György, Madách Imre, Makai Emil, Mécs László, Mentovich Ferenc, Miklós Jenő, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nadányi Zoltán, Oláh Gábor, Palágyi Lajos, Pap Zoltán, Pásztor Árpád, Péczeli József, Peterdi Andor, Petőfi Sándor, Petri Mór, Pósa Lajos, Radó Antal, Rákosi Jenő, Reichard Piroska, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sárközy György, Sárosy Gyula, Sík Sándor, Simon Judit, Somlyó Zoltán, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szathmáry István, Szávay Gyula, Szegedi István, Székács József, Szelestey László, Szemere Bertalan, Szemere Miklós, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentjóbi Szabó László, Szigligeti Ede, Szilágyi Géza, Telekes Béla, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Árpád, Tóth Ede, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Turcsányi Elek, Udvardy Géza, Ujjfalvi Krisztina, Vachott Sándor, Vajda János, Várady Antal, Vargha Gyula, Vértessy Gyula, Vida József, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József, Zempléni Árpád, Zsolt Béla

Antikvár
 
Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket anthológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett...
5980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket anthológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett anthológiáiból merítettem. Ezt az értékes, gazdag anyagot legjobb lelkiismeretem szerint megrostáltam és egyben felfrissítettem, mivel az endrődi anthológiák megjelenése óta elmult huszonöt esztendő nem egy változást hozott költőink értékelésében. Természetesen ez utolsó huszonöt év költői termésének szine-javát is felvettem gyűjteményembe, azzal a céllal, hogy ifjúságunk lehetőleg hű képet alkothasson magának mai költészetünkről. Az új anyag kiválasztásánál csupán két szempont vezetett: a művészi és a hazafias szempont. Igyekeztem a legteljesebb objektivitással felülemelkedni minden kicsinyes elfogultságon. Hiszem, hogy lelkes ijfúságunk szívéhez - a különböző költői irányokra való tekintet nélkül -egyformán utat talál minden költő, aki magyar nyelven és magyar lélekkel ír. A magyar szó a legerősebb fegyverünk, s a magyar kultúra erejét bizonyitó minden költő nemzeti értékünk kincséhez tartozik, s ma minden igaz értékünket százszorosan meg kell becsülni. Gyűjteményem majdnem minden egyes darabjából kicsendül az a meghatott nemes érzés, melyet e három szó rejt magában: Isten, Ember és Haza.
Termék adatok
Cím: A magyar költészet kincsesháza [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ábrányi Kornél , Ady Endre , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Bacsányi János , Bajza József , Balassa Bálint , Balázs Béla , Balla Ignác , Bán Aladár , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Bartalis János , Bartók Lajos , Batizi András , Benedek Elek , Benedek János , Beniczky Péter , Beöthy Zsigmond , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bodor Aladár , Csató Pál , Csengey Gusztáv , Csepreghy Ferenc , Csizmadia Sándor , Csokonai Vitéz Mihály , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Dalmady Győző , Dayka Gábor , Dömötör János , Dr. Nagy Zoltán , Dukai Takács Judit , Dutka Ákos , Emőd Tamás , Erdélyi János , Erdélyi József , Erdélyi Zoltán , Erdős Renée , Falu Tamás , Faludi Ferenc , Farkas Imre , Fáy András , Fazekas Mihály , Feleki Sándor , Fodor József , Füst Milán , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Greguss Ágost , Gyergyai Albert , Gyóni Géza , Győry Vilmos , Gyulai Pál , Harsányi Kálmán , Harsányi Lajos , Havas István , Heltai Jenő , Ignotus , Ilosvai Selymes Péter , Imecs Béla , Jakab Ödön , Jókai Mór , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Karinthy Frigyes , Kazinczy Ferenc , Kemény Simon , Kerényi Frigyes , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komjáthy Jenő , Komócsy József , Koroda Pál , Kosztolányi Dezső , Kölcsey Ferenc , Köröspataki János , Kriza János , Lampérth Géza , Lányi Sarolta , Lányi Viktor , Lauka Gusztáv , Lesznai Anna , Lévay József , Lipcsei Ádám , Lisznyay Kálmán , Lőrinczy György , Madách Imre , Makai Emil , Mécs László , Mentovich Ferenc , Miklós Jenő , Móra Ferenc , Móricz Zsigmond , Nadányi Zoltán , Oláh Gábor , Palágyi Lajos , Pap Zoltán , Pásztor Árpád , Péczeli József , Peterdi Andor , Petőfi Sándor , Petri Mór , Pósa Lajos , Radó Antal , Rákosi Jenő , Reichard Piroska , Reményik Sándor , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sajó Sándor , Sárközy György , Sárosy Gyula , Sík Sándor , Simon Judit , Somlyó Zoltán , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szász Károly , Szathmáry István , Szávay Gyula , Szegedi István , Székács József , Szelestey László , Szemere Bertalan , Szemere Miklós , Szemere Pál , Szenczi Molnár Albert , Szentessy Gyula , Szentjóbi Szabó László , Szigligeti Ede , Szilágyi Géza , Telekes Béla , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tompa Mihály , Torkos László , Tóth Árpád , Tóth Ede , Tóth Endre , Tóth Kálmán , Turcsányi Elek , Udvardy Géza , Ujjfalvi Krisztina , Vachott Sándor , Vajda János , Várady Antal , Vargha Gyula , Vértessy Gyula , Vida József , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Zalár József , Zempléni Árpád Zsolt Béla
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kötés: Vászon
Méret: 160 mm x 220 mm
Szerzőről
Ábrányi Kornél művei
Szerzőről
Apáti Ferenc művei
Szerzőről
Áprily Lajos művei
Szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Szerzőről
Babits Mihály művei
Szerzőről
Bacsányi János művei
Szerzőről
Balassa Bálint művei
Szerzőről
Balla Ignác művei
Szerzőről
Bán Aladár művei
Szerzőről
Bárd Miklós művei
Szerzőről
Baróti Szabó Dávid művei
Szerzőről
Bartalis János művei
Szerzőről
Bartók Lajos művei
Szerzőről
Batizi András művei
Szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Szerzőről
Benedek János művei
Szerzőről
Beniczky Péter művei
Szerzőről
Beöthy Zsigmond művei
Szerzőről
Berzsenyi Dániel művei
Szerzőről
Bodor Aladár művei
Szerzőről
Csató Pál művei
Szerzőről
Csengey Gusztáv művei
Szerzőről
Csepreghy Ferenc művei
Szerzőről
Csizmadia Sándor művei
Szerzőről
Czóbel Minka művei
Szerzőről
Czuczor Gergely művei
Szerzőről
Dalmady Győző művei
Szerzőről
Dömötör János művei
Szerzőről
Dr. Nagy Zoltán művei
Szerzőről
Dukai Takács Judit művei
Szerzőről
Dutka Ákos művei
Szerzőről
Emőd Tamás művei
Szerzőről
Erdélyi József művei
Szerzőről
Erdélyi Zoltán művei
Szerzőről
Erdős Renée művei
Szerzőről
Falu Tamás művei
Szerzőről
Faludi Ferenc művei
Szerzőről
Farkas Imre művei
Szerzőről
Feleki Sándor művei
Szerzőről
Fodor József művei
Szerzőről
Füst Milán művei
Szerzőről
Garay János művei
Szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Szerzőről
Gellért Oszkár művei
Szerzőről
Greguss Ágost művei
Szerzőről
Gyergyai Albert művei
Szerzőről
Győry Vilmos művei
Szerzőről
Havas István művei
Szerzőről
Heltai Jenő művei
Szerzőről
Ignotus művei
Szerzőről
Ilosvai Selymes Péter művei
Szerzőről
Imecs Béla művei
Szerzőről
Jakab Ödön művei
Szerzőről
Jókai Mór művei
Szerzőről
Juhász Gyula művei
Szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Szerzőről
Kemény Simon művei
Szerzőről
Kerényi Frigyes művei
Szerzőről
Kisfaludy Károly művei
Szerzőről
Kisfaludy Sándor művei
Szerzőről
Kiss József művei
Szerzőről
Komjáthy Jenő művei
Szerzőről
Komócsy József művei
Szerzőről
Koroda Pál művei
Szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Szerzőről
Köröspataki János művei
Szerzőről
Kriza János művei
Szerzőről
Lampérth Géza művei
Szerzőről
Lányi Sarolta művei
Szerzőről
Lányi Viktor művei
Szerzőről
Lauka Gusztáv művei
Szerzőről
Lesznai Anna művei
Szerzőről
Lévay József művei
Szerzőről
Lipcsei Ádám művei
Szerzőről
Lisznyay Kálmán művei
Szerzőről
Lőrinczy György művei
Szerzőről
Madách Imre művei
Szerzőről
Makai Emil művei
Szerzőről
Mécs László művei
Szerzőről
Mentovich Ferenc művei
Szerzőről
Miklós Jenő művei
Szerzőről
Móra Ferenc művei
Szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Szerzőről
Nadányi Zoltán művei
Szerzőről
Oláh Gábor művei
Szerzőről
Palágyi Lajos művei
Szerzőről
Pap Zoltán művei
Szerzőről
Pásztor Árpád művei
Szerzőről
Péczeli József művei
Szerzőről
Peterdi Andor művei
Szerzőről
Petőfi Sándor művei
Szerzőről
Petri Mór művei
Szerzőről
Pósa Lajos művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Szerzőről
Radó Antal művei
Szerzőről
Rákosi Jenő művei
Szerzőről
Reichard Piroska művei
Szerzőről
Révai Miklós művei
Szerzőről
Rimay János művei
Szerzőről
Rudnyánszky Gyula művei
Szerzőről
Sajó Sándor művei
Szerzőről
Sárközy György művei
Szerzőről
Sárosy Gyula művei
Szerzőről
Simon Judit művei
Szerzőről
Szabó Endre művei
Szerzőről
Szabolcska Mihály művei
Szerzőről
Szász Károly művei
Szerzőről
Szathmáry István művei
Szerzőről
Szávay Gyula művei
Szerzőről
Szegedi István művei
Szerzőről
Székács József művei
Szerzőről
Szelestey László művei
Szerzőről
Szemere Bertalan művei
Szerzőről
Szemere Miklós művei
Szerzőről
Szemere Pál művei
Szerzőről
Szenczi Molnár Albert művei
Szerzőről
Szentessy Gyula művei
Szerzőről
Szentjóbi Szabó László művei
Szerzőről
Szigligeti Ede művei
Szerzőről
Szilágyi Géza művei
Szerzőről
Telekes Béla művei
Szerzőről
Thaly Kálmán művei
Szerzőről
Tinódi Sebestyén művei
Szerzőről
Torkos László művei
Szerzőről
Tóth Árpád művei
Szerzőről
Tóth Ede művei
Szerzőről
Tóth Kálmán művei
Szerzőről
Turcsányi Elek művei
Szerzőről
Udvardy Géza művei
Szerzőről
Ujjfalvi Krisztina művei
Szerzőről
Vachott Sándor művei
Szerzőről
Vajda János művei
Szerzőről
Várady Antal művei
Szerzőről
Vértessy Gyula művei
Szerzőről
Vida József művei
Szerzőről
Vitkovics Mihály művei
Szerzőről
Zalár József művei
Szerzőről
Zempléni Árpád művei
Szerzőről
Zsolt Béla művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet