kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


A magyar költészet kincsesháza [antikvár]

Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Ady Endre, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Balassa Bálint, Balázs Béla, Balla Ignác, Bán Aladár, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Bartalis János, Bartók Lajos, Batizi András, Benedek Elek, Benedek János, Beniczky Péter, Beöthy Zsigmond, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bodor Aladár, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dayka Gábor, Dömötör János, Dr. Nagy Zoltán, Dukai Takács Judit, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Erdélyi János, Erdélyi József, Erdélyi Zoltán, Erdős Renée, Falu Tamás, Faludi Ferenc, Farkas Imre, Fáy András, Fazekas Mihály, Feleki Sándor, Fodor József, Füst Milán, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gyergyai Albert, Gyóni Géza, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Harsányi Kálmán, Harsányi Lajos, Havas István, Heltai Jenő, Ignotus, Ilosvai Selymes Péter, Imecs Béla, Jakab Ödön, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kazinczy Ferenc, Kemény Simon, Kerényi Frigyes, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Koroda Pál, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Köröspataki János, Kriza János, Lampérth Géza, Lányi Sarolta, Lányi Viktor, Lauka Gusztáv, Lesznai Anna, Lévay József, Lipcsei Ádám, Lisznyay Kálmán, Lőrinczy György, Madách Imre, Makai Emil, Mécs László, Mentovich Ferenc, Miklós Jenő, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nadányi Zoltán, Oláh Gábor, Palágyi Lajos, Pap Zoltán, Pásztor Árpád, Péczeli József, Peterdi Andor, Petőfi Sándor, Petri Mór, Pósa Lajos, Radó Antal, Rákosi Jenő, Reichard Piroska, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sárközy György, Sárosy Gyula, Sík Sándor, Simon Judit, Somlyó Zoltán, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szathmáry István, Szávay Gyula, Szegedi István, Székács József, Szelestey László, Szemere Bertalan, Szemere Miklós, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentjóbi Szabó László, Szigligeti Ede, Szilágyi Géza, Telekes Béla, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Árpád, Tóth Ede, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Turcsányi Elek, Udvardy Géza, Ujjfalvi Krisztina, Vachott Sándor, Vajda János, Várady Antal, Vargha Gyula, Vértessy Gyula, Vida József, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József, Zempléni Árpád, Zsolt Béla

Antikvár
 
Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket anthológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett...
5280 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
4752 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket anthológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett anthológiáiból merítettem. Ezt az értékes, gazdag anyagot legjobb lelkiismeretem szerint megrostáltam és egyben felfrissítettem, mivel az endrődi anthológiák megjelenése óta elmult huszonöt esztendő nem egy változást hozott költőink értékelésében. Természetesen ez utolsó huszonöt év költői termésének szine-javát is felvettem gyűjteményembe, azzal a céllal, hogy ifjúságunk lehetőleg hű képet alkothasson magának mai költészetünkről. Az új anyag kiválasztásánál csupán két szempont vezetett: a művészi és a hazafias szempont. Igyekeztem a legteljesebb objektivitással felülemelkedni minden kicsinyes elfogultságon. Hiszem, hogy lelkes ifjúságunk szívéhez - a különböző költői irányokra való tekintet nélkül -egyformán utat talál minden költő, aki magyar nyelven és magyar lélekkel ír. A magyar szó a legerősebb fegyverünk, s a magyar kultúra erejét bizonyitó minden költő nemzeti értékünk kincséhez tartozik, s ma minden igaz értékünket százszorosan meg kell becsülni. Gyűjteményem majdnem minden egyes darabjából kicsendül az a meghatott nemes érzés, melyet e három szó rejt magában: Isten, Ember és Haza.
Termékadatok
Cím: A magyar költészet kincsesháza [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ábrányi Kornél , Ady Endre , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Bacsányi János , Bajza József , Balassa Bálint , Balázs Béla , Balla Ignác , Bán Aladár , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Bartalis János , Bartók Lajos , Batizi András , Benedek Elek , Benedek János , Beniczky Péter , Beöthy Zsigmond , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bodor Aladár , Csató Pál , Csengey Gusztáv , Csepreghy Ferenc , Csizmadia Sándor , Csokonai Vitéz Mihály , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Dalmady Győző , Dayka Gábor , Dömötör János , Dr. Nagy Zoltán , Dukai Takács Judit , Dutka Ákos , Emőd Tamás , Erdélyi János , Erdélyi József , Erdélyi Zoltán , Erdős Renée , Falu Tamás , Faludi Ferenc , Farkas Imre , Fáy András , Fazekas Mihály , Feleki Sándor , Fodor József , Füst Milán , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Greguss Ágost , Gyergyai Albert , Gyóni Géza , Győry Vilmos , Gyulai Pál , Harsányi Kálmán , Harsányi Lajos , Havas István , Heltai Jenő , Ignotus , Ilosvai Selymes Péter , Imecs Béla , Jakab Ödön , Jókai Mór , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Karinthy Frigyes , Kazinczy Ferenc , Kemény Simon , Kerényi Frigyes , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komjáthy Jenő , Komócsy József , Koroda Pál , Kosztolányi Dezső , Kölcsey Ferenc , Köröspataki János , Kriza János , Lampérth Géza , Lányi Sarolta , Lányi Viktor , Lauka Gusztáv , Lesznai Anna , Lévay József , Lipcsei Ádám , Lisznyay Kálmán , Lőrinczy György , Madách Imre , Makai Emil , Mécs László , Mentovich Ferenc , Miklós Jenő , Móra Ferenc , Móricz Zsigmond , Nadányi Zoltán , Oláh Gábor , Palágyi Lajos , Pap Zoltán , Pásztor Árpád , Péczeli József , Peterdi Andor , Petőfi Sándor , Petri Mór , Pósa Lajos , Radó Antal , Rákosi Jenő , Reichard Piroska , Reményik Sándor , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sajó Sándor , Sárközy György , Sárosy Gyula , Sík Sándor , Simon Judit , Somlyó Zoltán , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szász Károly , Szathmáry István , Szávay Gyula , Szegedi István , Székács József , Szelestey László , Szemere Bertalan , Szemere Miklós , Szemere Pál , Szenczi Molnár Albert , Szentessy Gyula , Szentjóbi Szabó László , Szigligeti Ede , Szilágyi Géza , Telekes Béla , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tompa Mihály , Torkos László , Tóth Árpád , Tóth Ede , Tóth Endre , Tóth Kálmán , Turcsányi Elek , Udvardy Géza , Ujjfalvi Krisztina , Vachott Sándor , Vajda János , Várady Antal , Vargha Gyula , Vértessy Gyula , Vida József , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Zalár József , Zempléni Árpád Zsolt Béla
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 160 mm x 230 mm
Ábrányi Kornél művei
Apáti Ferenc művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Babits Mihály művei
Bacsányi János művei
Balassa Bálint művei
Balla Ignác művei
Bán Aladár művei
Bárd Miklós művei
Baróti Szabó Dávid művei
Bartalis János művei
Bartók Lajos művei
Batizi András művei
A szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Benedek János művei
Beniczky Péter művei
Beöthy Zsigmond művei
Berzsenyi Dániel művei
Bodor Aladár művei
Csató Pál művei
Csengey Gusztáv művei
Csepreghy Ferenc művei
Csizmadia Sándor művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Dalmady Győző művei
Dömötör János művei
Dr. Nagy Zoltán művei
Dukai Takács Judit művei
Dutka Ákos művei
Emőd Tamás művei
Erdélyi József művei
Erdélyi Zoltán művei
Erdős Renée művei
Falu Tamás művei
Farkas Imre művei
Feleki Sándor művei
Fodor József művei
Füst Milán művei
Garay János művei
Gárdonyi Géza művei
Gellért Oszkár művei
Greguss Ágost művei
Gyergyai Albert művei
Győry Vilmos művei
Havas István művei
Heltai Jenő művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Imecs Béla művei
Jakab Ödön művei
Jókai Mór művei
Juhász Gyula művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kemény Simon művei
Kerényi Frigyes művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komjáthy Jenő művei
Komócsy József művei
Koroda Pál művei
Kosztolányi Dezső művei
Kölcsey Ferenc művei
Köröspataki János művei
Kriza János művei
Lampérth Géza művei
Lányi Sarolta művei
Lányi Viktor művei
Lauka Gusztáv művei
Lesznai Anna művei
Lévay József művei
Lipcsei Ádám művei
Lisznyay Kálmán művei
Lőrinczy György művei
Madách Imre művei
Makai Emil művei
Mécs László művei
Mentovich Ferenc művei
Miklós Jenő művei
Móra Ferenc művei
Móricz Zsigmond művei
Nadányi Zoltán művei
Oláh Gábor művei
Palágyi Lajos művei
Pap Zoltán művei
Pásztor Árpád művei
Péczeli József művei
Peterdi Andor művei
Petőfi Sándor művei
Petri Mór művei
A szerzőről
Pósa Lajos művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Radó Antal művei
Reichard Piroska művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sajó Sándor művei
Sárközy György művei
Sárosy Gyula művei
Simon Judit művei
Szabó Endre művei
Szabolcska Mihály művei
Szász Károly művei
Szathmáry István művei
Szávay Gyula művei
Szegedi István művei
Székács József művei
Szelestey László művei
Szemere Bertalan művei
Szemere Miklós művei
Szemere Pál művei
Szenczi Molnár Albert művei
Szentessy Gyula művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szilágyi Géza művei
Telekes Béla művei
Thaly Kálmán művei
Tinódi Sebestyén művei
Torkos László művei
Tóth Árpád művei
Tóth Ede művei
Tóth Endre művei
Tóth Kálmán művei
Turcsányi Elek művei
Udvardy Géza művei
Ujjfalvi Krisztina művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Várady Antal művei
Vargha Gyula művei
Vértessy Gyula művei
Vida József művei
Vitkovics Mihály művei
Zalár József művei
Zempléni Árpád művei
Zsolt Béla művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet