kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


A magyar valóság versei 1820-1945 [antikvár]

Ady Endre, Amadé László, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassi Bálint, Balázs Béla, Balla Károly, Baranyai Pál, Barcsay Ábrahám, Baróti Szabó Dávid, Batizi András, Batsányi János, Beniczky Péter, Benjámin László, Berda József, Beregszászi Pál, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bogáti Fazekas Miklós, Bornemissza Péter, Bozzai Pál, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Dayka Gábor, Dézsi András, Dutka Ákos, Édes Gergely, Endrődi Sándor, Enyedi György, Erdélyi János, Erdélyi József, Faludi Ferenc, Farkas András, Fáy András, Fazekas Mihály, Fekete János, Fenyő László, Fodor József, Forgács Antal, Földi János, Gaál József, Gábor Andor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyöngyössi János, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Inczédi László, Istvánfi Pál, Jakab István, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Juhász Máté, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kazinczy Ferenc, Képes Géza, Kerekes Ferenc, Keresztury Dezső, Kis Ferenc, Kis János, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Kiss Sándor, Koháry István, Komlós Aladár, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Ködi Farkas János, Kőszeghy Pál, Kriza János, Kunoss Endre, Lakatos Péter, Lányi Sarolta, Lázár János, Lengyel József, Lévay József, Madách Imre, Mátyási József, Mikes Kelemen, Misztótfalusi Kis Miklós, Moldovai Mihály, Molnár Borbála, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy János, Nagy László, Nagy Péter, Nagy Zoltán, Nyéki Vörös Mátyás, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pázmándi Horváth Endre, Pesti György, Péteri Takáts József, Petki János, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Pilinszky János, Poóts András, Radnóti Miklós, Rájnis József, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Sinka István, Somlyó Zoltán, Szabadkai Mihály, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szávay Gyula, Szegedi Kis István, Szentessy Gyula, Szentjóbi Szabó László, Szentsei György, Szép Ernő, Szilágyi Géza, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály, Takáts Gyula, Tar Benedek, Telekes Béla, Teleki József, Tinódi Sebestyén, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Lőrinc, Török Károly, Vachott Sándor, Vajda János, Vajda Péter, Vajtai Márton, Vályi-Nagy Ferenc, Vargha Gyula, Vas István, Verseghy Ferenc, Vértessy Gyula, Vikár Béla, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Wathay Ferenc, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zrínyi Miklós, Zsigmond Ede

Antikvár
 
3280 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Magyar költők I-III. [antikvár]

Ady Endre, Áprily Lajos, Babits Mihály, Balázs Béla, Bányai Kornél, Bárdosi Németh János, Barta Sándor, Bartalis János, Benjámin László, Berda József, Berkó Sándor, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csuka Zoltán, Darázs Endre, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Dsida Jenő, Dutka Ákos, Erdélyi József, Fehér Ferenc, Fenyő László, Fodor András, Fodor József, Forbáth Imre, Forgács Antal, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Gellért Oszkár, Gulyás Pál, Gyóni Géza, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hidas Antal, Horváth Béla, Horváth Imre, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kálnoky László, Karinthy Frigyes, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Kemény Simon, Képes Géza, Keresztury Dezső, Keszthelyi Zoltán, Kis Ferenc, Kiss Jenő, Komját Aladár, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Lakatos István, Lányi Sarolta, Lesznai Anna, Lukács László, Marconnay Tibor, Mátyás Ferenc, Mécs László, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy László, Nagy Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Oláh Gábor, Palasovszky Ödön, Pásztor Béla, Pilinszky János, Rába György, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Reményik Sándor, Rónay György, Sárközi György, Sík Sándor, Simon István, Sinka István, Sipos Gyula, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Szabédi László, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szécsi Margit, Szemlér Ferenc, Szép Ernő, Szüdi György, Takács Imre, Takáts Gyula, Tamási Lajos, Tamkó Sirató Károly, Toldalagi Pál, Tompa László, Tóth Árpád, Török Sophie, Turcsányi Elek, Várnai Zseni, Vészi Endre, Vető Miklós, Vihar Béla, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zsigmond Ede

2940 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: A magyar valóság versei 1820-1945 [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Amadé László , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Arany László , Babits Mihály , Bajza József , Balassi Bálint , Balázs Béla , Balla Károly , Baranyai Pál , Barcsay Ábrahám , Baróti Szabó Dávid , Batizi András , Batsányi János , Beniczky Péter , Benjámin László , Berda József , Beregszászi Pál , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bogáti Fazekas Miklós , Bornemissza Péter , Bozzai Pál , Csizmadia Sándor , Csokonai Vitéz Mihály , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Dayka Gábor , Dézsi András , Dutka Ákos , Édes Gergely , Endrődi Sándor , Enyedi György , Erdélyi János , Erdélyi József , Faludi Ferenc , Farkas András , Fáy András , Fazekas Mihály , Fekete János , Fenyő László , Fodor József , Forgács Antal , Földi János , Gaál József , Gábor Andor , Garay János , Gárdonyi Géza , Gulyás Pál , Gvadányi József , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Gyöngyössi János , Gyulai Pál , Heltai Jenő , Illyés Gyula , Ilosvai Selymes Péter , Inczédi László , Istvánfi Pál , Jakab István , Jankovich Ferenc , Jékely Zoltán , József Attila , Juhász Gyula , Juhász Máté , Karinthy Frigyes , Kassák Lajos , Kazinczy Ferenc , Képes Géza , Kerekes Ferenc , Keresztury Dezső , Kis Ferenc , Kis János , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Kiss Sándor , Koháry István , Komlós Aladár , Kónya Lajos , Kosztolányi Dezső , Kozma Andor , Ködi Farkas János , Kőszeghy Pál , Kriza János , Kunoss Endre , Lakatos Péter , Lányi Sarolta , Lázár János , Lengyel József , Lévay József , Madách Imre , Mátyási József , Mikes Kelemen , Misztótfalusi Kis Miklós , Moldovai Mihály , Molnár Borbála , Nadányi Zoltán , Nagy Imre , Nagy János , Nagy László , Nagy Péter , Nagy Zoltán , Nyéki Vörös Mátyás , Oláh Gábor , Orczy Lőrinc , Palágyi Lajos , Pálóczi Horváth Ádám , Pázmándi Horváth Endre , Pesti György , Péteri Takáts József , Petki János , Petőfi Sándor , Petrőczy Kata Szidónia , Pilinszky János , Poóts András , Radnóti Miklós , Rájnis József , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sárközi Máté , Sárosi Gyula , Sinka István , Somlyó Zoltán , Szabadkai Mihály , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szávay Gyula , Szegedi Kis István , Szentessy Gyula , Szentjóbi Szabó László , Szentsei György , Szép Ernő , Szilágyi Géza , Szkhárosi Horvát András , Sztárai Mihály , Takáts Gyula , Tar Benedek , Telekes Béla , Teleki József , Tinódi Sebestyén , Tompa Mihály , Tóth Árpád , Tóth Lőrinc , Török Károly , Vachott Sándor , Vajda János , Vajda Péter , Vajtai Márton , Vályi-Nagy Ferenc , Vargha Gyula , Vas István , Verseghy Ferenc , Vértessy Gyula , Vikár Béla , Virág Benedek , Vörösmarty Mihály , Wathay Ferenc , Weöres Sándor , Zelk Zoltán , Zrínyi Miklós Zsigmond Ede
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kötés: Vászon
Méret: 170 mm x 240 mm
Apáti Ferenc művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
Babits Mihály művei
Balassi Bálint művei
Baranyai Pál művei
Baróti Szabó Dávid művei
Batizi András művei
Beniczky Péter művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Beregszászi Pál művei
Berzsenyi Dániel művei
Bogáti Fazekas Miklós művei
Bozzai Pál művei
Csizmadia Sándor művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Dézsi András művei
Dutka Ákos művei
Édes Gergely művei
Endrődi Sándor művei
Enyedi György művei
Erdélyi József művei
Fekete János művei
Fenyő László művei
Fodor József művei
Forgács Antal művei
Földi János művei
Gaál József művei
Gábor Andor művei
Garay János művei
Gárdonyi Géza művei
Gulyás Pál művei
Gvadányi József művei
Gyöngyösi István művei
Gyöngyössi János művei
Heltai Jenő művei
Illyés Gyula művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Inczédi László művei
Istvánfi Pál művei
Jakab István művei
Jékely Zoltán művei
József Attila művei
Juhász Gyula művei
Juhász Máté művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kassák Lajos művei
Képes Géza művei
Kerekes Ferenc művei
Keresztury Dezső művei
Kis Ferenc művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Koháry István művei
Komlós Aladár művei
Kónya Lajos művei
Kosztolányi Dezső művei
Kozma Andor művei
Ködi Farkas János művei
Kőszeghy Pál művei
Kriza János művei
Kunoss Endre művei
Lányi Sarolta művei
Lázár János művei
Lengyel József művei
Lévay József művei
Madách Imre művei
Mátyási József művei
Misztótfalusi Kis Miklós művei
Moldovai Mihály művei
Molnár Borbála művei
Nadányi Zoltán művei
Nagy János művei
Nagy Péter művei
Nyéki Vörös Mátyás művei
Oláh Gábor művei
Orczy Lőrinc művei
Palágyi Lajos művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pázmándi Horváth Endre művei
Pesti György művei
Péteri Takáts József művei
Petki János művei
Petőfi Sándor művei
Petrőczy Kata Szidónia művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Poóts András művei
Rájnis József művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sárközi Máté művei
Sárosi Gyula művei
Sinka István művei
Szabadkai Mihály művei
Szabó Endre művei
Szabolcska Mihály művei
Szávay Gyula művei
Szegedi Kis István művei
Szentessy Gyula művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentsei György művei
Szép Ernő művei
Szilágyi Géza művei
Szkhárosi Horvát András művei
Sztárai Mihály művei
Tar Benedek művei
Telekes Béla művei
Teleki József művei
Tinódi Sebestyén művei
Tóth Árpád művei
Tóth Lőrinc művei
Török Károly művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Vajda Péter művei
Vajtai Márton művei
Vályi-Nagy Ferenc művei
Vargha Gyula művei
Vas István művei
Verseghy Ferenc művei
Vértessy Gyula művei
Vikár Béla művei
Wathay Ferenc művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Zsigmond Ede művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet