kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ágh István - Az év versei 2013 [antikvár]

Az év versei 2013 [antikvár]

Ágh István, Báger Gusztáv, Bakos Kiss Károly, Barabás Zoltán, Barna T. Attila, Bertók László, Beszédes István, Boda Magdolna, Bogdán László, Botár Attila, Both Balázs, Buda Ferenc, Csehy Zoltán, Csontos János, Darányi Sándor, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Dukai István, Falusi Márton, Fecske Csaba, Fehér Renátó, Fekete Vince, Filip Tamás, Fodor Géza, Gál Sándor, Gergely Ágnes, Hárs Ernő, Iancu Laura, Ijjas Tamás, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Karácsonyi Zsolt, Kele Fodor Ákos, Kelebi Kiss István, Kelemen Lajos, Kemény István, Király László, Király Zoltán, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Judit Ágnes, Kókai János, Kovács András Ferenc, Kovács Katáng Ferenc, Kürti László, Lackfi János, Láng Orsolya, László Noémi, Lázár Balázs, Lázár Bence András, Lázáry René Sándor, Lehóczky Ágnes, Léka Géza, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Mezey Katalin, Nádasdy Ádám, Nagy Zsuka, Oláh András, Oláh János, Orcsik Roland, Papp Attila Zsolt, Papp-Für János, Payer Imre, Péntek Imre, Petőcz András, Pollágh Péter, Prágai Tamás, Szálinger Balázs, Szászi Zoltán, Szenti Ernő, Szentmártoni János, Szőcs Petra, Szöllősi Zoltán, Takács Zsuzsa, Tamás Menyhért, Tornai József, Toroczkay András, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Turczi István, Ughy Szabina, Varga Imre, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Vass Tibor, Vaszilij Bogdanov, Végh Attila, Visky András, Vörös István, Z. Németh István, Zalán Tibor, Zsillé Gábor

Antikvár
 
1940 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termék adatok
Cím: Az év versei 2013 [antikvár]
Szerző: Ágh István , Báger Gusztáv , Bakos Kiss Károly , Barabás Zoltán , Barna T. Attila , Bertók László , Beszédes István , Boda Magdolna , Bogdán László , Botár Attila , Both Balázs , Buda Ferenc , Csehy Zoltán , Csontos János , Darányi Sándor , Dobozi Eszter , Döbrentei Kornél , Dukai István , Falusi Márton , Fecske Csaba , Fehér Renátó , Fekete Vince , Filip Tamás , Fodor Géza , Gál Sándor , Gergely Ágnes , Hárs Ernő , Iancu Laura , Ijjas Tamás , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Karácsonyi Zsolt , Kele Fodor Ákos , Kelebi Kiss István , Kelemen Lajos , Kemény István , Király László , Király Zoltán , Kiss Anna , Kiss Benedek , Kiss Judit Ágnes , Kókai János , Kovács András Ferenc , Kovács Katáng Ferenc , Kürti László , Lackfi János , Láng Orsolya , László Noémi , Lázár Balázs , Lázár Bence András , Lázáry René Sándor , Lehóczky Ágnes , Léka Géza , Lőrincz P. Gabriella , Lövétei Lázár László , Markó Béla , Mezey Katalin , Nádasdy Ádám , Nagy Zsuka , Oláh András , Oláh János , Orcsik Roland , Papp Attila Zsolt , Papp-Für János , Payer Imre , Péntek Imre , Petőcz András , Pollágh Péter , Prágai Tamás , Szálinger Balázs , Szászi Zoltán , Szenti Ernő , Szentmártoni János , Szőcs Petra , Szöllősi Zoltán , Takács Zsuzsa , Tamás Menyhért , Tornai József , Toroczkay András , Tóth Erzsébet , Tóth Krisztina , Tőzsér Árpád , Turczi István , Ughy Szabina , Varga Imre , Vári Fábián László , Vasadi Péter , Vass Tibor , Vaszilij Bogdanov , Végh Attila , Visky András , Vörös István , Z. Németh István , Zalán Tibor Zsillé Gábor
Kiadó: Magyar Napló Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Szerzőről
Báger Gusztáv művei
Szerzőről
Bakos Kiss Károly művei
Szerzőről
Barabás Zoltán művei
Szerzőről
Barna T. Attila művei
Szerzőről
Bertók László művei
Szerzőről
Beszédes István művei
Szerzőről
Boda Magdolna művei
Szerzőről
Bogdán László művei
Szerzőről
Botár Attila művei
Szerzőről
Both Balázs művei
Szerzőről
Csehy Zoltán művei
Szerzőről
Darányi Sándor művei
Szerzőről
Dobozi Eszter művei
Szerzőről
Döbrentei Kornél művei
Szerzőről
Dukai István művei
Szerzőről
Fecske Csaba művei
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.

Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Szerzőről
Fehér Renátó művei
Költő, kritikus.
1989 októberében született Szombathelyen. Költő, kritikus. 2007-ben részt vett a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán, ahol alkalmazott írói és irodalmi referens képesítést szerzett. Többször díjazott volt a Kárpát-medencei diákírók, diákköltők sárvári találkozóján vers és tanulmány kategóriában. 2007 óta publikál. Verseit többek között az Alföld, a Csillagszálló, az Élet és Irodalom, az Ex Symposion, a Hévíz, a Kalligram, a Litera.hu, a Műút és a Prae is közölte. Kritikái jelentek meg a FÉLonline.hu-n, a kulter.hu-n, a prae.hu-n, a Jelenkorban, a Magyar Narancsban, a Szkholionban és a Tiszatájban is. Tanulmányokat, esszéket, tudósításokat, publicisztikai írásokat is rendszeresen közöl. Szerepelt a Beszámított veszteség, a Szép versek 2011, Az év versei 2013 és a Szép versek 2013 című antológiákban. 2010-ben és 2011-ben Petri György-díjra jelölték. A József Attila Kör, a Körhinta Kör és az Apokrif folyóirat körének tagja. Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója. Érdeklődési területei: a Beszélő folyóirat története, esztétikum és politikum kapcsolata; szamizdat-irodalom és sajtó. Több konferencián vett részt és tartott előadást Petri György költészetéről. 2012/2013-ban két szemeszteren keresztül a prágai Károly Egyetem vendéghallgatója volt Erasmus és EILC-ösztöndíjjal. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat kapott.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai

Zelk Zoltán-díj (2014), A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíja (2018)

A Magvetőnél megjelent művei

Garázsmenet (2014), Holtidény (2018)
Szerzőről
Fekete Vince művei
Fekete Vince Kézdivásárhelyen született 1965-ben, ma is ott él.
Költő, szerkesztő, műfordító. A Székelyföld folyóirat szerkesztője. Fontosabb díjai: A Romániai Írószövetség Debüt-díja (1996); Sziveri János-díj (1996); az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja (2005); Pro Literatura-díj (2005); József Attila-díj (2010); Látó-nívódíj – vers (2014).

A Magvetőnél megjelent műve
Szárnyvonal (2018)
Szerzőről
Filip Tamás művei
Szerzőről
Fodor Géza művei
1943-ban született Budapesten. 1967-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–filozófia szakán. 1967 és 1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1975-ben a filozófiai tudományok kandidátusa volt.

Neki köszönhető több értékes mai magyar dráma, egyebek mellett Spiró György Csirkefej című darabjának színpadra segítése, dramaturgiai gondozása.1974-től 1986-ig az egyetem esztétika tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja volt. 1978 és 1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től pedig a Katona József Színház dramaturgja volt.A Muzsika című folyóirat operakritikusa, a Holmi szerkesztőbizottsági tagja volt, valamint zenei kritikákat publikált az Élet és Irodalomban. 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az országos színházi találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját, 1988-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.Életének 66. esztendejében, 2008-ban hunyt el.

A Magvető Kiadónál megjelent műve
Magánszínház (2009)

Díjai
Erkel Ferenc-díj (1988)
Szerzőről
Gál Sándor művei
Szerzőről
Gergely Ágnes művei
Szerzőről
Ijjas Tamás művei
Szerzőről
Juhász Ferenc művei
Szerzőről
Juhász Gyula művei
Szerzőről
Karácsonyi Zsolt művei
Szerzőről
Kele Fodor Ákos művei
Szerzőről
Kelebi Kiss István művei
Szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Szerzőről
Kiss Anna művei
Szerzőről
Kiss Judit Ágnes művei
Az ELTE BTK-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tanárképzőn oboa szakot végzett. 2006-ban tette ismertté a kortárs irodalomban első verseskötete, az Irgalmasvérnő.
További verseskötetei: nincs új üzenet (2007), Üdvtörténeti lexikon (2009), Koncentrikus korok (2012) Négyszög (2014)

Főbb díjai: Artisjus Irodalmi díj 2007 Déry Tibor jutalom, 2008 Zelk Zoltán-díj 2012 József Attila-díj 2012

Első regénye 2008-ban jelent meg A keresztanya címmel, második regénye 2017-ben A Halál milongát táncol.
Ez a harmadik prózakötete.
Szerzőről
Kókai János művei
Szerzőről
Kovács András Ferenc művei
Szerzőről
Kovács Katáng Ferenc művei
Szerzőről
Kürti László művei
Szerzőről
Lackfi János művei
Szerzőről
Láng Orsolya művei
Szerzőről
Lázár Balázs művei
Szerzőről
Lázár Bence András művei
Szerzőről
Lázáry René Sándor művei
Szerzőről
Lehóczky Ágnes művei
Szerzőről
Léka Géza művei
Szerzőről
Lőrincz P. Gabriella művei
Szerzőről
Lövétei Lázár László művei
Szerzőről
Markó Béla művei
Szerzőről
Nádasdy Ádám művei
Szerzőről
Nagy Zsuka művei
Szerzőről
Orcsik Roland művei
Szerzőről
Papp Attila Zsolt művei
Szerzőről
Papp-Für János művei
Szerzőről
Payer Imre művei
Szerzőről
Péntek Imre művei
Szerzőről
Petőcz András művei
Szerzőről
Pollágh Péter művei
Szerzőről
Szálinger Balázs művei
1978. augusztus 1-jén született Keszthelyen. Szülővárosában töltötte középiskolás éveit előbb a Római Katolikus Gimnáziumban, majd a Vajda János Gimnáziumban érettségizett. 2001-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődésszervező szakán.

Szálinger Balázs pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen műfajú könyve vígeposz volt: a Zalai Passió (2000). Ezzel a humorral átszőtt kötettel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík(2005), egy monumentális történelmi látomás, amely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év a szerző új verses regénye, amely 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon: egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő, egy Hahóthy nevű életének egy évét meséli el a felemelkedéstől a bukásig. A Magvető gondozásában 2008-ban megjelent kötet tartalmazza a Zalai Passiót, A síkot valamint – a címadó – A százegyedik évet.


2008-ban Szálinger Kalevala című drámáját, a Nyílt Fórum jutalmazta Vilmos-díjjal, valamint elnyerte az ígéretes pályakezdő drámaíróknak járó Szép Ernő-jutalmat is.

Díjai
Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Irodalmi Jelen költészeti díj (2002), a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja (2007), Quasimodo-különdíj (2007), Vilmos-díj (2008), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013)


Szerzőről
Szászi Zoltán művei
Szerzőről
Szenti Ernő művei
Szerzőről
Szentmártoni János művei
Szerzőről
Szőcs Petra művei
Szőcs Petra Kolozsváron született, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten él. Ez az első verseskötete.

Díjai

Makói Medáliák-díj (2014)

Szerzőről
Szöllősi Zoltán művei
Szerzőről
Takács Zsuzsa művei
Szerzőről
Toroczkay András művei
Toroczkay András
1981-ben született Budapesten. Költő, zenész.

Verseket, novellákat, interjúkat és kritikákat 2007 óta folyamatosan publikál az ország rangosabb folyóirataiban, online felületein. Első verseskötete Napfényvesztés címen jelent meg a Magyar Napló Kiadónál.

A Magvető Kiadónál megjelent műve

Búcsú Éhestől (2015)

A szerző portréját Nagy Botond készítette.

Szerzőről
Tóth Erzsébet művei
Szerzőről
Tóth Krisztina művei
1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Tóth Krisztina az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb költője, napjaink egyik legolvasottabb írónője, aki markáns hangvételű és jelentős közönségsikert arató rövidprózáival és regényével is beírta nevét a magyar irodalmi életbe.

Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva (Magvető) címet viselő kötet. A Vonalkód (Magvető, 2006) novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát, kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A kötetből készült hangoskönyvön a novellák Pelsőczy Réka előadásában hallhatók.

A Magas labda (Magvető, 2009) című verseskötetének csodálatos és megrázó szövegeiben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

2009-es Hazaviszlek, jó? című, tárcanovellákat és publicisztikai műveket tartalmazó kötetére végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. A Magvetőnél megjelent könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

A Pixel (Magvető, 2011) a fájdalmasan szomorú kapcsolatok krónikája. Az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze.

2013-ban jelent meg Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium a Magvetőnél. Ebben egy nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világot rajzol elénk. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

1989-es első kötetének, az Őszi kabátlobogás megjelenésének huszonötödik évfordulójára adta ki a Magvető a 25 írást tartalmazó Pillanatragasztót. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A könyvben a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan a szerző kifinomult és szarkasztikus humora.

Tavaly jelent meg a Magvetőnél Világadapter című verseskötete, amely rövid idő alatt két kiadást ért meg. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.

Gyerekkönyveket fia születése, 1998 után kezdett írni. A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet.

Fotó © Falus Kriszta

Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992), Móricz-ösztöndíj (1993), Műfordítói-jutalom (1994), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), Zoltán Attila-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1999), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Édes Anyanyelvünk Pályázat I. helyezett – vers kategóriában (2004), Az Év Könyve-díj A londoni mackók című kötetért (2004), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Nizzai Kavics-díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Szerzőről
Turczi István művei
Szerzőről
Ughy Szabina művei
Szerzőről
Varga Imre művei
Szerzőről
Vass Tibor művei
Vass Tibor 1968-ban, Miskolcon született. Hernádkakon él. Költő, képzőművész, 2004-től a Spanyolnátha művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) alapító főszerkesztője. Nyíregyházán, tanító-népművelés szakon végzett (1989). Kassák- (1995), Szabó Lőrinc- (2003), József Attila-díjas (2009), a Tokaji Írótábor Hordó-díjasa (2019).
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.

Fotó: Vass Levente
Szerzőről
Vaszilij Bogdanov művei
Szerzőről
Vörös István művei
Szerzőről
Zsillé Gábor művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet