kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Hét évszázad magyar versei [antikvár]

Ábrányi Emil, Aczél Tamás, Ady Endre, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Asztalos Sándor, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza Jenő, Bajza József, Balassi Bálint, Balázs Béla, Balogh Zoltán, Balogh Zsigmond, Bányai Kornél, Barcsay Ábrahám, Baróti Szabó Dávid, Benjámin László, Berecz Károly, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemisza Péter, Csáti Demeter, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Darázs Endre, Darmay Viktor, Dayka Gábor, Devecseri Gábor, Dömötör János, Dsida Jenő, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Fenyő László, Fodor József, Forgács Antal, Földi János, Füst Milán, Gaál József, Gábor Andor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyergyai Albert, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál, Hajnal Anna, Hamburger Jenő, Heltai Gáspár, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Inczédi László, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Jókai Mór, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kecskeméti Vég Mihály, Kemény Simon, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Keszthelyi Zoltán, Kis Ferenc, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komját Aladár, Komjáthy Jenő, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Ködi Farkas János, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Kuczka Péter, Kunoss Endre, Lányi Sarolta, Lévai József, Madách Imre, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy László, Nagy Zoltán, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pap Endre, Pásztor Árpád, Péczeli József, Péteri Takács József, Petkó Zsigmond, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Ráday Gedeon, Radnóti Miklós, Rájnis József, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Salamon Ernő, Samarjay Károly, Sárközi György, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Sylvester János, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szász Károly, Szegedi Kis István, Székács József, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentiváni Mihály, Szentjóbi Szabó László, Szép Ernő, Szkhárosi Horvát András, Szüdi György, Tamási Lajos, Tar Benedek, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Ungvárnémeti Tóth László, Vachott Sándor, Vajda János, Vajda Péter, Varga Gyula, Vas István, Verseghy Ferenc, Vészi Endre, Vilmányi Libécz Mihály, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zalár József, Zelk Zoltán, Zilahy Károly, Zrínyi Miklós

Antikvár
 
E kötettel olyan versgyűjteményt adunk a magyar nép kezébe, amely a felszabadulás óta először foglalja össze a magyar költészet hét évszázados egészét. Kritikáink és irodalomtörténetünk hozzáfogott már haladó hagyományaink feldolgozásához és átértékeléséhez, a...
2900 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
E kötettel olyan versgyűjteményt adunk a magyar nép kezébe, amely a felszabadulás óta először foglalja össze a magyar költészet hét évszázados egészét. Kritikáink és irodalomtörténetünk hozzáfogott már haladó hagyományaink feldolgozásához és átértékeléséhez, a magyar dolgozók egyre öntudatosabb és műveltebb tömege fokozódó szeretettel olvassa klasszikusainkat. Elsősorban ennek igénye hívta létre ezt a könyvet. Aligha volt ország Európában, ahol a haladó gondolatot, a betűt, legtöbbször magát a nemzet nyelvét is olyan erős külső és belső elnyomás igyekezett elfojtani, mint nálunk. De kivételes volt az a mód is, ahogyan a nemzeti és az osztály-elnyomás ellen folytatott harc nálunk az irodalmat a maga fegyverévé tudta tenni. A vallásos kezdetek után, - amikor költészetünk önállósága, eredetisége még csak a versek nyelvében, ritmusában nyilatkozhatott meg, - költészetünk kibontakozása, igazi kezdete a tizenhatodik században szétválaszthatatlanul összekapcsolódik az idegen hódítók, elnyomók elleni harca. Költészetünk tehát már kezdeti témáiban is elsősorban politikai költészet. Petőfivel már vezető szerepet játszik politikánkban s az ellenforradalom korában is a fasizmus elleni harc gyakran használta fel álruhának, jó menedéknek, hatásos fegyvernek a művészetet és irodalmat, s a haladás gondolata nálunk legszárnyalóbban, legmagasabb színvonalon éppen költészetünkben szólalt meg. A magyar költészet hét évszázadon át hazafiságra, emberségre tanított s aki költészetünket szerette, a magyar népet szerette.
Termékadatok
Cím: Hét évszázad magyar versei [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Aczél Tamás , Ady Endre , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Arany László , Asztalos Sándor , Babits Mihály , Bacsányi János , Bajza Jenő , Bajza József , Balassi Bálint , Balázs Béla , Balogh Zoltán , Balogh Zsigmond , Bányai Kornél , Barcsay Ábrahám , Baróti Szabó Dávid , Benjámin László , Berecz Károly , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bornemisza Péter , Csáti Demeter , Csokonai Vitéz Mihály , Czuczor Gergely , Darázs Endre , Darmay Viktor , Dayka Gábor , Devecseri Gábor , Dömötör János , Dsida Jenő , Dutka Ákos , Emőd Tamás , Endrődi Sándor , Eötvös József , Erdélyi János , Faludi Ferenc , Fazekas Mihály , Fenyő László , Fodor József , Forgács Antal , Földi János , Füst Milán , Gaál József , Gábor Andor , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Greguss Ágost , Gulyás Pál , Gvadányi József , Gyergyai Albert , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Gyulai Pál , Hajnal Anna , Hamburger Jenő , Heltai Gáspár , Heltai Jenő , Illyés Gyula , Ilosvai Selymes Péter , Inczédi László , Jankovich Ferenc , Jékely Zoltán , Jókai Mór , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Karinthy Frigyes , Kassák Lajos , Katona József , Kazinczy Ferenc , Kecskeméti Vég Mihály , Kemény Simon , Képes Géza , Kerényi Frigyes , Keszthelyi Zoltán , Kis Ferenc , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komját Aladár , Komjáthy Jenő , Kónya Lajos , Kosztolányi Dezső , Kozma Andor , Ködi Farkas János , Kölcsey Ferenc , Kriza János , Kuczka Péter , Kunoss Endre , Lányi Sarolta , Lévai József , Madách Imre , Medgyes Lajos , Mentovich Ferenc , Nadányi Zoltán , Nagy Imre , Nagy László , Nagy Zoltán , Oláh Gábor , Orczy Lőrinc , Palágyi Lajos , Pálóczi Horváth Ádám , Pap Endre , Pásztor Árpád , Péczeli József , Péteri Takács József , Petkó Zsigmond , Petőfi Sándor , Petrőczy Kata Szidónia , Ráday Gedeon , Radnóti Miklós , Rájnis József , Reményik Sándor , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Salamon Ernő , Samarjay Károly , Sárközi György , Sárközi Máté , Sárosi Gyula , Somlyó György , Somlyó Zoltán , Sylvester János , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szász Károly , Szegedi Kis István , Székács József , Szemere Pál , Szenczi Molnár Albert , Szentessy Gyula , Szentiváni Mihály , Szentjóbi Szabó László , Szép Ernő , Szkhárosi Horvát András , Szüdi György , Tamási Lajos , Tar Benedek , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tolnai Lajos , Tompa Mihály , Tóth Árpád , Tóth Kálmán , Tóth Lőrinc , Ungvárnémeti Tóth László , Vachott Sándor , Vajda János , Vajda Péter , Varga Gyula , Vas István , Verseghy Ferenc , Vészi Endre , Vilmányi Libécz Mihály , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor , Zalár József , Zelk Zoltán , Zilahy Károly Zrínyi Miklós
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 190 mm x 250 mm
Aczél Tamás művei
Apáti Ferenc művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
Asztalos Sándor művei
Babits Mihály művei
Bacsányi János művei
Bajza Jenő művei
Balassi Bálint művei
Balogh Zoltán művei
Balogh Zsigmond művei
Bányai Kornél művei
Baróti Szabó Dávid művei
Benjámin László művei
Berecz Károly művei
Berzsenyi Dániel művei
Bornemisza Péter művei
Csáti Demeter művei
Czuczor Gergely művei
Darázs Endre művei
Darmay Viktor művei
Dömötör János művei
Dsida Jenő művei
Dutka Ákos művei
Emőd Tamás művei
Endrődi Sándor művei
Fenyő László művei
Fodor József művei
Forgács Antal művei
Földi János művei
Füst Milán művei
Gaál József művei
Gábor Andor művei
Garay János művei
Gárdonyi Géza művei
Gellért Oszkár művei
Greguss Ágost művei
Gulyás Pál művei
Gvadányi József művei
Gyergyai Albert művei
Gyöngyösi István művei
Hajnal Anna művei
Hamburger Jenő művei
Heltai Jenő művei
Illyés Gyula művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Inczédi László művei
Jékely Zoltán művei
Jókai Mór művei
József Attila művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kassák Lajos művei
A szerzőről
Katona József művei
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.

Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.

1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.

Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméti Vég Mihály művei
Kemény Simon művei
Képes Géza művei
Kerényi Frigyes művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kis Ferenc művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komját Aladár művei
Komjáthy Jenő művei
Kónya Lajos művei
Kosztolányi Dezső művei
Kozma Andor művei
Ködi Farkas János művei
Kölcsey Ferenc művei
Kriza János művei
Kuczka Péter művei
Kunoss Endre művei
Lányi Sarolta művei
Lévai József művei
Madách Imre művei
Medgyes Lajos művei
Mentovich Ferenc művei
Nadányi Zoltán művei
Oláh Gábor művei
Orczy Lőrinc művei
Palágyi Lajos művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pap Endre művei
Pásztor Árpád művei
Péczeli József művei
Péteri Takács József művei
Petkó Zsigmond művei
Petőfi Sándor művei
Petrőczy Kata Szidónia művei
Ráday Gedeon művei
Rájnis József művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Salamon Ernő művei
Samarjay Károly művei
Sárközi György művei
Sárközi Máté művei
Sárosi Gyula művei
Somlyó György művei
Sylvester János művei
Szabó Endre művei
Szász Károly művei
Szegedi Kis István művei
Székács József művei
Szemere Pál művei
Szenczi Molnár Albert művei
Szentessy Gyula művei
Szentiváni Mihály művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szép Ernő művei
Szkhárosi Horvát András művei
Szüdi György művei
Tamási Lajos művei
Tar Benedek művei
Thaly Kálmán művei
Tinódi Sebestyén művei
Tóth Árpád művei
Tóth Kálmán művei
Tóth Lőrinc művei
Ungvárnémeti Tóth László művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Vajda Péter művei
Vas István művei
Verseghy Ferenc művei
Vészi Endre művei
Vilmányi Libécz Mihály művei
Vitkovics Mihály művei
Weöres Sándor művei
Zalár József művei
Zelk Zoltán művei
Zilahy Károly művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet