kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Hét évszázad magyar versei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/785/2320785.jpg "Ábrányi Emil - Hét évszázad magyar versei [antikvár]")
Hét évszázad magyar versei [antikvár]
Ábrányi Emil, Aczél Tamás, Ady Endre, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Asztalos Sándor, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza Jenő, Bajza József, Balassi Bálint, Balázs Béla, Balogh Zoltán, Balogh Zsigmond, Bányai Kornél, Barcsay Ábrahám, Baróti Szabó Dávid, Benjámin László, Berecz Károly, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemisza Péter, Csáti Demeter, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Darázs Endre, Darmay Viktor, Dayka Gábor, Devecseri Gábor, Dömötör János, Dsida Jenő, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Fenyő László, Fodor József, Forgács Antal, Földi János, Füst Milán, Gaál József, Gábor Andor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyergyai Albert, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál, Hajnal Anna, Hamburger Jenő, Heltai Gáspár, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Inczédi László, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Jókai Mór, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kecskeméti Vég Mihály, Kemény Simon, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Keszthelyi Zoltán, Kis Ferenc, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komját Aladár, Komjáthy Jenő, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Ködi Farkas János, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Kuczka Péter, Kunoss Endre, Lányi Sarolta, Lévai József, Madách Imre, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy László, Nagy Zoltán, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pap Endre, Pásztor Árpád, Péczeli József, Péteri Takács József, Petkó Zsigmond, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Ráday Gedeon, Radnóti Miklós, Rájnis József, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Salamon Ernő, Samarjay Károly, Sárközi György, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Sylvester János, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szász Károly, Szegedi Kis István, Székács József, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentiváni Mihály, Szentjóbi Szabó László, Szép Ernő, Szkhárosi Horvát András, Szüdi György, Tamási Lajos, Tar Benedek, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Ungvárnémeti Tóth László, Vachott Sándor, Vajda János, Vajda Péter, Varga Gyula, Vas István, Verseghy Ferenc, Vészi Endre, Vilmányi Libécz Mihály, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zalár József, Zelk Zoltán, Zilahy Károly, Zrínyi Miklós
Antikvár
E kötettel olyan versgyűjteményt adunk a magyar nép kezébe, amely a felszabadulás óta először foglalja össze a magyar költészet hét évszázados egészét. Kritikáink és irodalomtörténetünk hozzáfogott már haladó hagyományaink feldolgozásához és átértékeléséhez, a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2900 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Csatázok verseimmel [antikvár]
Ábrányi Emil, Aczél Tamás, Ady Endre, Alexandr Jasin, Alexandr Szergejevics Puskin, Alexandr Tvardovszkij, Amadé László, Arany János, Balassa Bálint, Balázs Béla, Benjámin László, Devecseri Gábor, Ernest Charles Jones, F. Nagy László, Farkas Béla, Ferdinand Freiligrath, Fodor József, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Hegedűs Géza, Hegedűs Zoltán, Henrik Ibsen, Hollós Korvin Lajos, Horváth István, Illyés Gyula, Jakub Kolasz, József Attila, Juhász Gyula, Képes Géza, Keszthelyi Zoltán, Komját Aladár, Konsztantyin Szimonov, Kónya Lajos, Kuczka Péter, Leonid Pervomajszkij, Louis Aragon, Margarita Aliger, Mihail Iszakovszkij, Mihail Lukonyin, Mihail Szvetlov, Pablo Neruda, Paul Eluard, Pavel Ticsina, Petőfi Sándor, Polgár István, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Szemjon Kirszanov, Szergej Mihalkov, Szulejmán Sztálszkij, Szüdi György, Tóth Eszter, Tóth Gyula, Tóth Kálmán, Várnai Zseni, Vasvári István, Vészi Endre, Vladimir Majakovszkij, Vozári Dezső, Zelk Zoltán
![Ábrányi Emil - Csatázok verseimmel [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/845/2916845_1.jpg "Ábrányi Emil - Csatázok verseimmel [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
2240 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
2016 Ft
akciós ár:
1792 Ft
Virágom, virágom [antikvár]
Ady Endre, Amade László, Arany János, Babits Mihály, Bajza József, Balassi Bálint, Batsányi János, Benjámin László, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Czuczor Gergely, Dsida Jenő, Endrődi Sándor, Erdélyi János, Erdélyi József, Fazekas Mihály, Fodor András, Gárdonyi Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál, Hajnal Anna, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Kuczka Péter, Lányi Sarolta, Madách Imre, Nadányi Zoltán, Nagy László, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Reviczky Gyula, Sárközi György, Simon István, Sipos Gyula, Somlyó Zoltán, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Takáts Gyula, Tamási Lajos, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Vajda János, Vas István, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zrínyi Miklós
![Ady Endre - Virágom, virágom [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/141/2585141_1.jpg "Ady Endre - Virágom, virágom [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Keserű cukornád [antikvár]
Nicolás Guillén
![Nicolás Guillén - Keserű cukornád [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/328/3786328_1.jpg "Nicolás Guillén - Keserű cukornád [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1700 Ft
Győry Vilmos költeményei [antikvár]
Győry Vilmos
![Győry Vilmos - Győry Vilmos költeményei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/282/2935282_1.jpg "Győry Vilmos - Győry Vilmos költeményei [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Kosztolányi Dezső válogatott novellái [antikvár]
Kosztolányi Dezső
![Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső válogatott novellái [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/269/2579269_1.jpg "Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső válogatott novellái [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1260 Ft
Egyetemes történet IV. [antikvár]
Altheim Ferenc, Dávid Antal, Hornyánszky Gyula, Iványi-Grünwald Béla, Scott Kenneth, Váczy Péter
![Altheim Ferenc - Egyetemes történet IV. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/796/2396796_1.jpg "Altheim Ferenc - Egyetemes történet IV. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Vers, fájó szépség [antikvár]
Bartalis János
![Bartalis János - Vers, fájó szépség [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/394/2593394_1.jpg "Bartalis János - Vers, fájó szépség [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
910 Ft
Pázmány Péter munkáiból [antikvár]
Pázmány Péter
![Pázmány Péter - Pázmány Péter munkáiból [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/292/2559292_1.jpg "Pázmány Péter - Pázmány Péter munkáiból [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
E kötettel olyan versgyűjteményt adunk a magyar nép kezébe, amely a felszabadulás óta először foglalja össze a magyar költészet hét évszázados egészét. Kritikáink és irodalomtörténetünk hozzáfogott már haladó hagyományaink feldolgozásához és átértékeléséhez, a magyar dolgozók egyre öntudatosabb és műveltebb tömege fokozódó szeretettel olvassa klasszikusainkat. Elsősorban ennek igénye hívta létre ezt a könyvet.
Aligha volt ország Európában, ahol a haladó gondolatot, a betűt, legtöbbször magát a nemzet nyelvét is olyan erős külső és belső elnyomás igyekezett elfojtani, mint nálunk. De kivételes volt az a mód is, ahogyan a nemzeti és az osztály-elnyomás ellen folytatott harc nálunk az irodalmat a maga fegyverévé tudta tenni. A vallásos kezdetek után, - amikor költészetünk önállósága, eredetisége még csak a versek nyelvében, ritmusában nyilatkozhatott meg, - költészetünk kibontakozása, igazi kezdete a tizenhatodik században szétválaszthatatlanul összekapcsolódik az idegen hódítók, elnyomók elleni harca. Költészetünk tehát már kezdeti témáiban is elsősorban politikai költészet. Petőfivel már vezető szerepet játszik politikánkban s az ellenforradalom korában is a fasizmus elleni harc gyakran használta fel álruhának, jó menedéknek, hatásos fegyvernek a művészetet és irodalmat, s a haladás gondolata nálunk legszárnyalóbban, legmagasabb színvonalon éppen költészetünkben szólalt meg. A magyar költészet hét évszázadon át hazafiságra, emberségre tanított s aki költészetünket szerette, a magyar népet szerette.
Termékadatok
Cím: Hét évszázad magyar versei [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Aczél Tamás
,
Ady Endre
,
Ányos Pál
,
Apáti Ferenc
,
Áprily Lajos
,
Arany János
,
Arany László
,
Asztalos Sándor
,
Babits Mihály
,
Bacsányi János
,
Bajza Jenő
,
Bajza József
,
Balassi Bálint
,
Balázs Béla
,
Balogh Zoltán
,
Balogh Zsigmond
,
Bányai Kornél
,
Barcsay Ábrahám
,
Baróti Szabó Dávid
,
Benjámin László
,
Berecz Károly
,
Berzsenyi Dániel
,
Bessenyei György
,
Bornemisza Péter
,
Csáti Demeter
,
Csokonai Vitéz Mihály
,
Czuczor Gergely
,
Darázs Endre
,
Darmay Viktor
,
Dayka Gábor
,
Devecseri Gábor
,
Dömötör János
,
Dsida Jenő
,
Dutka Ákos
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Sándor
,
Eötvös József
,
Erdélyi János
,
Faludi Ferenc
,
Fazekas Mihály
,
Fenyő László
,
Fodor József
,
Forgács Antal
,
Földi János
,
Füst Milán
,
Gaál József
,
Gábor Andor
,
Garay János
,
Gárdonyi Géza
,
Gellért Oszkár
,
Greguss Ágost
,
Gulyás Pál
,
Gvadányi József
,
Gyergyai Albert
,
Gyóni Géza
,
Gyöngyösi István
,
Gyulai Pál
,
Hajnal Anna
,
Hamburger Jenő
,
Heltai Gáspár
,
Heltai Jenő
,
Illyés Gyula
,
Ilosvai Selymes Péter
,
Inczédi László
,
Jankovich Ferenc
,
Jékely Zoltán
,
Jókai Mór
,
József Attila
,
Juhász Ferenc
,
Juhász Gyula
,
Kaffka Margit
,
Karinthy Frigyes
,
Kassák Lajos
,
Katona József
,
Kazinczy Ferenc
,
Kecskeméti Vég Mihály
,
Kemény Simon
,
Képes Géza
,
Kerényi Frigyes
,
Keszthelyi Zoltán
,
Kis Ferenc
,
Kis János
,
Kisfaludy Károly
,
Kisfaludy Sándor
,
Kiss József
,
Komját Aladár
,
Komjáthy Jenő
,
Kónya Lajos
,
Kosztolányi Dezső
,
Kozma Andor
,
Ködi Farkas János
,
Kölcsey Ferenc
,
Kriza János
,
Kuczka Péter
,
Kunoss Endre
,
Lányi Sarolta
,
Lévai József
,
Madách Imre
,
Medgyes Lajos
,
Mentovich Ferenc
,
Nadányi Zoltán
,
Nagy Imre
,
Nagy László
,
Nagy Zoltán
,
Oláh Gábor
,
Orczy Lőrinc
,
Palágyi Lajos
,
Pálóczi Horváth Ádám
,
Pap Endre
,
Pásztor Árpád
,
Péczeli József
,
Péteri Takács József
,
Petkó Zsigmond
,
Petőfi Sándor
,
Petrőczy Kata Szidónia
,
Ráday Gedeon
,
Radnóti Miklós
,
Rájnis József
,
Reményik Sándor
,
Révai Miklós
,
Reviczky Gyula
,
Rimay János
,
Salamon Ernő
,
Samarjay Károly
,
Sárközi György
,
Sárközi Máté
,
Sárosi Gyula
,
Somlyó György
,
Somlyó Zoltán
,
Sylvester János
,
Szabó Endre
,
Szabó Lőrinc
,
Szász Károly
,
Szegedi Kis István
,
Székács József
,
Szemere Pál
,
Szenczi Molnár Albert
,
Szentessy Gyula
,
Szentiváni Mihály
,
Szentjóbi Szabó László
,
Szép Ernő
,
Szkhárosi Horvát András
,
Szüdi György
,
Tamási Lajos
,
Tar Benedek
,
Thaly Kálmán
,
Tinódi Sebestyén
,
Tolnai Lajos
,
Tompa Mihály
,
Tóth Árpád
,
Tóth Kálmán
,
Tóth Lőrinc
,
Ungvárnémeti Tóth László
,
Vachott Sándor
,
Vajda János
,
Vajda Péter
,
Varga Gyula
,
Vas István
,
Verseghy Ferenc
,
Vészi Endre
,
Vilmányi Libécz Mihály
,
Virág Benedek
,
Vitkovics Mihály
,
Vörösmarty Mihály
,
Weöres Sándor
,
Zalár József
,
Zelk Zoltán
,
Zilahy Károly
Zrínyi Miklós
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 190 mm x 250 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............