kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ábrányi Emil - Hét évszázad magyar versei I-IV. [antikvár]

Hét évszázad magyar versei I-IV. [antikvár]

Ábrányi Emil, Ács Károly, Ady Endre, Ágh István, Amade Antal, Amade László, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassa Bálint, Balassi Bálint, Balázs Béla, Balogh Zsigmond, Bányai Kornél, Barcsay Ádám, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Barta Sándor, Bartalis János, Batsányi János, Bella István, Benjámin László, Berda József, Berecz Károly, Berkó Sándor, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bóka László, Bornemissza Péter, Borsos Miklós, Bozzai Pál, Brasnyó István, Buda Ferenc, Csanádi Imre, Csanády János, Csáti Demeter, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csuka Zoltán, Csukás István, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Darázs Endre, Darmay Viktor, Dayka Gábor, Debreceni S. János, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Domonkos István, Dömötör János, Dukai Takách Judit, Dutka Ákos, Édes Gergely, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Erdélyi József, Eszterházy Pál, Faludi Ferenc, Farkas Árpád, Fazekas Mihály, Fehér Ferenc, Fehér Kálmán, Fenyő László, Fodor András, Fodor József, Forgács Antal, Földeák János, Földi János, Füst Milán, Gaál József, Gábor Andor, Gál László, Garai Gábor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Gergei Albert, Greguss Ágost, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Györe Imre, Gyulai Pál, Hajnal Anna, Heltai Jenő, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Horváth Béla, Horváth Imre, Horváth István, Ignotus, Illésházy István, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kalász Márton, Kálnoky László, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kecskeméti Vég Mihály, Kemény Simon, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Keresztury Dezső, Keszthelyi Zoltán, Király László, Kis Ferenc, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Jenő, Kiss József, Koháry István, Komját Aladár, Komjáthy Jenő, Kónya Lajos, Kormos István, Korvin Sándor, Kosztolányi Dezső, Kovács Vilmos, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kőszeghy Pál, Kriza János, Kuczka Péter, Ladányi Mihály, Lányi Sarolta, Lászlóffy Aladár, Lator László, Lauka Gusztáv, Lengyel József, Lesznai Anna, Létay Lajos, Lévay József, Listi László, Lukács László, Madách Imre, Madarász Emil, Magyari Lajos, Makai Emil, Marsall László, Mátyás Ferenc, Medgyes Lajos, Méliusz József, Mentovich Ferenc, Miskolci Csulyak István, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy László, Nagy Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Nyéki Vörös Mátyás, Oláh Gábor, Orbán Ottó, Orczy Lőrinc, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pap Endre, Páskándi Géza, Pásztor Béla, Pázmándi Horvát Endre, Pécseli Király Imre, Péczeli József, Péteri Takács József, Petőfi Sándor, Petrőczi Kata Szidónia, Pilinszky János, Ráday Gedeon, Ráday Pál, Radnóti Miklós, Radvánszky János, Rájnis József, Rákos Sándor, Ratkó József, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rónay György, Rudnyánszky Gyula, Samarjay Károly, Sárándi József, Sárközi György, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Sík Sándor, Simon István, Simonyi Imre, Sinka István, Sinkó Ervin, Sipos Gyula, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Sylvester János, Szabatkay Mihály, Szabédi László, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szécsi Margit, Szegedi Gergely, Székely János, Szemere Miklós, Szemlér Ferenc, Szenci Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentimrei Jenő, Szentjóbi Szabó László, Szentpáli Ferenc, Szép Ernő, Szilágyi Domonkos, Szilágyi Géza, Szkhárosi Horváth András, Sztárai Mihály, Szüdi György, Takács Imre, Takáts Gyula, Tamás Aladár, Tamási Áron, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Tar Benedek, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tolnai Ottó, Tompa László, Tompa Mihály, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Török Sophie, Ungvárnémeti Tóth László, Utassy József, Vachott Sándor, Váci Mihály, Vajda János, Vajda Péter, Vargha Gyula, Várnai Zseni, Vas István, Vásárhelyi András, Vásárhelyi Pákozdy Ferenc, Veress Miklós, Verseghy Ferenc, Vészi Endre, Vető Miklós, Vihar Béla, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zemplényi Árpád, Zilahy Károly, Zrínyi Miklós, Zsigmond Ede

Antikvár
 
2690 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Hét évszázad magyar versei I-IV. [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ács Károly , Ady Endre , Ágh István , Amade Antal , Amade László , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Arany László , Babits Mihály , Bajza József , Balassa Bálint , Balassi Bálint , Balázs Béla , Balogh Zsigmond , Bányai Kornél , Barcsay Ádám , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Barta Sándor , Bartalis János , Batsányi János , Bella István , Benjámin László , Berda József , Berecz Károly , Berkó Sándor , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bóka László , Bornemissza Péter , Borsos Miklós , Bozzai Pál , Brasnyó István , Buda Ferenc , Csanádi Imre , Csanády János , Csáti Demeter , Csizmadia Sándor , Csokonai Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Csuka Zoltán , Csukás István , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Darázs Endre , Darmay Viktor , Dayka Gábor , Debreceni S. János , Déry Tibor , Devecseri Gábor , Domonkos István , Dömötör János , Dukai Takách Judit , Dutka Ákos , Édes Gergely , Emőd Tamás , Endrődi Sándor , Eötvös József , Erdélyi János , Erdélyi József , Eszterházy Pál , Faludi Ferenc , Farkas Árpád , Fazekas Mihály , Fehér Ferenc , Fehér Kálmán , Fenyő László , Fodor András , Fodor József , Forgács Antal , Földeák János , Földi János , Füst Milán , Gaál József , Gábor Andor , Gál László , Garai Gábor , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Gereblyés László , Gergei Albert , Greguss Ágost , Gulyás Pál , Gvadányi József , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Györe Imre , Gyulai Pál , Hajnal Anna , Heltai Jenő , Hidas Antal , Hollós Korvin Lajos , Horváth Béla , Horváth Imre , Horváth István , Ignotus , Illésházy István , Illyés Gyula , Ilosvai Selymes Péter , Jankovich Ferenc , Jánosy István , Jékely Zoltán , Jobbágy Károly , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász Márton , Kálnoky László , Kányádi Sándor , Karinthy Frigyes , Károlyi Amy , Kassák Lajos , Katona József , Kazinczy Ferenc , Kecskeméti Vég Mihály , Kemény Simon , Képes Géza , Kerényi Frigyes , Keresztury Dezső , Keszthelyi Zoltán , Király László , Kis Ferenc , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss Anna , Kiss Benedek , Kiss Jenő , Kiss József , Koháry István , Komját Aladár , Komjáthy Jenő , Kónya Lajos , Kormos István , Korvin Sándor , Kosztolányi Dezső , Kovács Vilmos , Kozma Andor , Kölcsey Ferenc , Kőszeghy Pál , Kriza János , Kuczka Péter , Ladányi Mihály , Lányi Sarolta , Lászlóffy Aladár , Lator László , Lauka Gusztáv , Lengyel József , Lesznai Anna , Létay Lajos , Lévay József , Listi László , Lukács László , Madách Imre , Madarász Emil , Magyari Lajos , Makai Emil , Marsall László , Mátyás Ferenc , Medgyes Lajos , Méliusz József , Mentovich Ferenc , Miskolci Csulyak István , Nadányi Zoltán , Nagy Imre , Nagy László , Nagy Zoltán , Nemes Nagy Ágnes , Németh Andor , Nyéki Vörös Mátyás , Oláh Gábor , Orbán Ottó , Orczy Lőrinc , Pákh Albert , Palágyi Lajos , Pálóczi Horváth Ádám , Pap Endre , Páskándi Géza , Pásztor Béla , Pázmándi Horvát Endre , Pécseli Király Imre , Péczeli József , Péteri Takács József , Petőfi Sándor , Petrőczi Kata Szidónia , Pilinszky János , Ráday Gedeon , Ráday Pál , Radnóti Miklós , Radvánszky János , Rájnis József , Rákos Sándor , Ratkó József , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rónay György , Rudnyánszky Gyula , Samarjay Károly , Sárándi József , Sárközi György , Sárközi Máté , Sárosi Gyula , Sík Sándor , Simon István , Simonyi Imre , Sinka István , Sinkó Ervin , Sipos Gyula , Somlyó György , Somlyó Zoltán , Sylvester János , Szabatkay Mihály , Szabédi László , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabó Magda , Szabolcska Mihály , Szász Károly , Szécsi Margit , Szegedi Gergely , Székely János , Szemere Miklós , Szemlér Ferenc , Szenci Molnár Albert , Szentessy Gyula , Szentimrei Jenő , Szentjóbi Szabó László , Szentpáli Ferenc , Szép Ernő , Szilágyi Domonkos , Szilágyi Géza , Szkhárosi Horváth András , Sztárai Mihály , Szüdi György , Takács Imre , Takáts Gyula , Tamás Aladár , Tamási Áron , Tamkó Sirató Károly , Tandori Dezső , Tar Benedek , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tolnai Lajos , Tolnai Ottó , Tompa László , Tompa Mihály , Tornai József , Tóth Árpád , Tóth Kálmán , Tóth Lőrinc , Török Sophie , Ungvárnémeti Tóth László , Utassy József , Vachott Sándor , Váci Mihály , Vajda János , Vajda Péter , Vargha Gyula , Várnai Zseni , Vas István , Vásárhelyi András , Vásárhelyi Pákozdy Ferenc , Veress Miklós , Verseghy Ferenc , Vészi Endre , Vető Miklós , Vihar Béla , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor , Zelk Zoltán , Zemplényi Árpád , Zilahy Károly , Zrínyi Miklós Zsigmond Ede
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Vászon
ISBN: 9631514390
Méret: 130 mm x 200 mm
Ács Károly művei
Amade Antal művei
Amade László művei
Apáti Ferenc művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
Babits Mihály művei
Balassa Bálint művei
Balassi Bálint művei
Balogh Zsigmond művei
Bányai Kornél művei
Barcsay Ádám művei
Bárd Miklós művei
Baróti Szabó Dávid művei
Barta Sándor művei
Bartalis János művei
Bella István művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Berecz Károly művei
Berkó Sándor művei
Berzsenyi Dániel művei
Bóka László művei
Borsos Miklós művei
Bozzai Pál művei
Brasnyó István művei
Csanádi Imre művei
Csanády János művei
Csáti Demeter művei
Csizmadia Sándor művei
Csorba Győző művei
Csuka Zoltán művei
Csukás István művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Darázs Endre művei
Darmay Viktor művei
Debreceni S. János művei
Déry Tibor művei
Domonkos István művei
Dömötör János művei
Dukai Takách Judit művei
Dutka Ákos művei
Édes Gergely művei
Emőd Tamás művei
Endrődi Sándor művei
Erdélyi József művei
Eszterházy Pál művei
Farkas Árpád művei
Fehér Ferenc művei
Fehér Kálmán művei
Fenyő László művei
Fodor József művei
Forgács Antal művei
Földeák János művei
Földi János művei
Füst Milán művei
Gaál József művei
Gábor Andor művei
Garai Gábor művei
Garay János művei
Gárdonyi Géza művei
Gellért Oszkár művei
Gereblyés László művei
Gergei Albert művei
Greguss Ágost művei
Gulyás Pál művei
Gvadányi József művei
Gyöngyösi István művei
Györe Imre művei
Hajnal Anna művei
Heltai Jenő művei
Hidas Antal művei
Hollós Korvin Lajos művei
Horváth István művei
Illésházy István művei
Illyés Gyula művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Jánosy István művei
Jékely Zoltán művei
Jobbágy Károly művei
József Attila művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Károlyi Amy művei
Kassák Lajos művei
A szerzőről
Katona József művei
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.

Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.

1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.

Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméti Vég Mihály művei
Kemény Simon művei
Képes Géza művei
Kerényi Frigyes művei
Keresztury Dezső művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kis Ferenc művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss Anna művei
Kiss József művei
Koháry István művei
Komját Aladár művei
Komjáthy Jenő művei
Kónya Lajos művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Korvin Sándor művei
Kosztolányi Dezső művei
Kovács Vilmos művei
Kozma Andor művei
Kölcsey Ferenc művei
Kőszeghy Pál művei
Kriza János művei
Kuczka Péter művei
Ladányi Mihály művei
Lányi Sarolta művei
Lászlóffy Aladár művei
Lauka Gusztáv művei
Lengyel József művei
Lesznai Anna művei
Létay Lajos művei
Lévay József művei
Listi László művei
Madách Imre művei
Madarász Emil művei
Magyari Lajos művei
Makai Emil művei
Marsall László művei
Mátyás Ferenc művei
Medgyes Lajos művei
Méliusz József művei
Mentovich Ferenc művei
Miskolci Csulyak István művei
Nadányi Zoltán művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Németh Andor művei
Nyéki Vörös Mátyás művei
Oláh Gábor művei
Orbán Ottó művei
Orczy Lőrinc művei
Pákh Albert művei
Palágyi Lajos művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pap Endre művei
Pásztor Béla művei
Pázmándi Horvát Endre művei
Pécseli Király Imre művei
Péczeli József művei
Péteri Takács József művei
Petőfi Sándor művei
Petrőczi Kata Szidónia művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Ráday Gedeon művei
Ráday Pál művei
Radvánszky János művei
Rájnis József művei
Rákos Sándor művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Rónay György művei
Rudnyánszky Gyula művei
Samarjay Károly művei
Sárándi József művei
Sárközi György művei
Sárközi Máté művei
Sárosi Gyula művei
Simonyi Imre művei
Sinka István művei
Sipos Gyula művei
Somlyó György művei
Sylvester János művei
Szabatkay Mihály művei
Szabédi László művei
Szabó Endre művei
Szabó Magda művei
Szabolcska Mihály művei
Szász Károly művei
Szegedi Gergely művei
Székely János művei
Szemere Miklós művei
Szemlér Ferenc művei
Szentessy Gyula művei
Szentimrei Jenő művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentpáli Ferenc művei
Szép Ernő művei
Szilágyi Domonkos művei
Szilágyi Géza művei
Szkhárosi Horváth András művei
Sztárai Mihály művei
Szüdi György művei
Tamás Aladár művei
Tamási Áron művei
Tandori Dezső művei
Tar Benedek művei
Thaly Kálmán művei
Tinódi Sebestyén művei
Tolnai Ottó művei
Tompa László művei
Tóth Árpád művei
Tóth Kálmán művei
Tóth Lőrinc művei
Török Sophie művei
Ungvárnémeti Tóth László művei
Utassy József művei
Vachott Sándor művei
Váci Mihály művei
Vajda János művei
Vajda Péter művei
Vargha Gyula művei
Várnai Zseni művei
Vas István művei
Vásárhelyi András művei
Vásárhelyi Pákozdy Ferenc művei
Verseghy Ferenc művei
Vészi Endre művei
Vető Miklós művei
Vitkovics Mihály művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Zemplényi Árpád művei
Zilahy Károly művei
Zsigmond Ede művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet