kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ábrányi Emil - Magyar csillagok [antikvár]

Magyar csillagok [antikvár]

Ábrányi Emil, Ady Endre, Ágh István, András Sándor, Ányos Pál, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Bágyoni Szabó István, Bajza József, Balaskó Jenő, Bella István, Benedek Elek, Benjámin László, Benke László, Berzsenyi Dániel, Bisztray Ádám, Csanádi Imre, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Csukás István, Cuczor Gergely, Czuczor Gergely, Devecseri Gábor, Döbrentei Kornél, Endrődi Sándor, Eörsi István, Erdélyi József, Faludi Ferenc, Faludy György, Farkas Árpád, Fáy Ferenc, Ferenczes István, Fodor András, Fodor József, Gál Éva Emese, Galambosi László, Garay János, Gárdonyi Géza, Géczi János, Gellért Sándor, Gergely Ágnes, Gömöri György, Görgey Gábor, Gulyás Nagy Imre, Gulyás Pál, Gyóni Géza, Gyurkovics Tibor, Heltai Jenő, Hervay Gizella, Illyés Gyula, Ismeretlen szerző, Jankovich Ferenc, Jánosházy György, Jánosy István, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kalász László, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Kazinczy Ferenc, Kemenes Géfin László, Keresztury Dezső, Király László, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss Anna, Kiss Jenő, Kosztolányi Dezső, Kovács András Ferenc, Kovács István, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lévay József, Magyari Lajos, Makai Emil, Marsall László, Máté Imre, Mátyási József, Mécs László, Medgyes Lajos, Méliusz József, Nagy Gáspár, Nagy Imre, Nagy László, Palágyi Lajos, Páskándi Géza, Petőfi Sándor, Petri György, Pilinszky János, Prágai András, Puszta Sándor, Radó Antal, Reményik Sándor, Reviczky Gyula, Rónay György, Sárközi György, Sík Sándor, Simon István, Sinka István, Sipos Gyula, Somlyó György, Szász Károly, Székely János, Székely József, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szentjóbi Szabó László, Szép Ernő, Szepesi Attila, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tárkányi Béla, Thaly Kálmán, Tollas Tibor, Tompa Mihály, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Bálint, Tóth Kálmán, Turcsány Péter, Vajda János, Vargha Gyula, Vári Fábián László, Vas István, Vasadi Péter, Veress Miklós, Vértessy Jenő, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zalán Tibor, Zas Lóránt, Zempléni Árpád, Zilahy Lajos, Zrínyi Miklós

Antikvár
 
Történelmi arcképcsarnok Irodalmunk egyszerre „tükre" és „mintája" a nemzet életének: „tükör", amely híven mutatja a magyarság történetét, akár a nemzeti tudat mélyebb övezeteiben végbemenő változásokat, és „minta", amely vonzó és elismert értékeket állít a...
4440 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
3996 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Illyés Gyula emlékkönyv [antikvár]

Achille Dauphin-Meunier, Ágh István, Alföldy Jenő, Almási Miklós, André Frénaud, Annus József, Babits Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bajomi Lázár Endre, Bálint György, Balogh Edgár, Baránszky-Jób László, Bata Imre, Béládi Miklós, Bella István, Berda József, Bernáth Aurél, Bibó István, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Pál, Bodosi György, Boldizsár Iván, Borsos Miklós, Cs. Szabó László, Csanády János, Csányi László, Csicsery-Rónay István, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Csűrös Miklós, Czine Mihály, David Szamojlov, Déry Tibor, Domokos Mátyás, Duba Gyula, Fábry Zoltán, Féja Géza, Fekete Gyula, Fekete Sándor, Fenyő Miksa, Fodor András, Földes Anna, Fülep Lajos, Gaál Gábor, Gách Marianne, Gara László, Garai Gábor, Gellért Endre, Gyurkovics Tibor, Halász Gábor, Harsányi István, Hegedüs Géza, Herceg János, Hidas Antal, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Illés Endre, Illés Jenő, Illyés Gyula, Iszlai Zoltán, Izsák József, Jánosy István, Jean de Beer, Jean Rousselot, Jékely Zoltán, Jordáky Lajos, Juhász Ferenc, Juhász Géza, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Képes Géza, Kerék Imre, Keresztury Dezső, Kiss Dénes, Kiss Ferenc, Kiss Tamás, Kodolányi János, Komlós Aladár, Kovács Imre, Lászlóffy Aladár, Lengyel Balázs, Leonyid Martinov, Lusztig Imre, Miroslav Krleza, Móricz Zsigmond, Nagy Gáspár, Nagy Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Nemeskürty István, Németh László, Orbán Ottó, Orosz Anna, Örley István, Pákolitz István, Pálfy G. István, Palotai Erzsi, Pierre Emmanuel, Rába György, Rónay György, Ruffy Péter, Sarkadi Imre, Sárközi György, Schöpflin Aladár, Simon Gy. Ferenc, Simon István, Somlyó György, Sőtér István, Stevan Stanic, Szabó István, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szabó Zoltán, Szakonyi Károly, Száraz György, Szász Imre, Szemlér Ferenc, Szergej Zaligin, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tamási Áron, Tandori Dezső, Tornai József, Tüskés Tibor, Umberto Albini, Ungvári Tamás, Utassy József, Váci Mihály, Vas István, Veres Péter, Veress Miklós, Vészi Endre, Vlagyimir Laksin, Vlagyimir Ognyev, Vujicsics Sztoján, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

1430 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Történelmi arcképcsarnok Irodalmunk egyszerre „tükre" és „mintája" a nemzet életének: „tükör", amely híven mutatja a magyarság történetét, akár a nemzeti tudat mélyebb övezeteiben végbemenő változásokat, és „minta", amely vonzó és elismert értékeket állít a nemzet elé. Nemegyszer olyan módon, hogy személyes vonzalmak nyomán idézi fel a nemzeti történelem nagy hőseit és jeles alakjait: királyokat, fejedelmeket, államférfiakat, hadvezéreket vagy éppen szenteket és neves tudósokat - azaz a nemzeti élet történelemformáló egyéniségeit. (A neves magyar költőknek, íróknak emléket állító szépirodalmi művekből külön szöveggyűjteményt lehetne - kellene - összeállítani.) A költészetben megmutatkozó mintának egyéni és közösségi magatartás-szabályozó szerepe van, a magyar história nagy egyéniségei olyan tulajdonságokat, jellemvonásokat mutatnak, amelyeknek erkölcsi kisugárzása, világkép- és jellemformáló hatása igen nagy szerepet tölt be a nemzeti tudat történeti folytonosságának fenntartásában. Árpád fejedelem, Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, gróf Tisza István, gróf Teleki Pál, Nagy Imre, illetve történelmünk más nagyszabású hőseinek alakja morális példát jelent, valóságismeretre, közösségi hűségre, eszmei következetességre tanít. Minden nemzetnek szüksége van egy ilyen nemzeti panteonra — a franciák létre is hozták a párizsi Pantheonban a nemzet kiválóságainak temetkezési helyét mint zarándokhelyet és emlékeztetőt, de a londoni West-minsteri Apátság is ilyen közösségi kegyhely. A magyarság történelmi kegyhelyeit viszont többnyire feldúlták a háborús idők eseményei - gondolok például a székesfehérvári királysírokra vagy a gyulafehérvári székesegyház fejedelmi síremlékeire. Ebben a tekintetben talán leginkább a magyar irodalom, ezen belül is a költészet őrzi nemzeti nagyjaink emlékezetét. Szinte nincs jelentősége annak, hogy valaki a politikai élet melyik oldalán foglalt helyet: a konzervatív Tisza Istvánnak és a kommunista Nagy Imrének egyaránt a nemzet mártírjai között van a helye, s a történelmi emléke- 5
Termékadatok
Cím: Magyar csillagok [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ady Endre , Ágh István , András Sándor , Ányos Pál , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Bágyoni Szabó István , Bajza József , Balaskó Jenő , Bella István , Benedek Elek , Benjámin László , Benke László , Berzsenyi Dániel , Bisztray Ádám , Csanádi Imre , Csokonai Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Csukás István , Cuczor Gergely , Czuczor Gergely , Devecseri Gábor , Döbrentei Kornél , Endrődi Sándor , Eörsi István , Erdélyi József , Faludi Ferenc , Faludy György , Farkas Árpád , Fáy Ferenc , Ferenczes István , Fodor András , Fodor József , Gál Éva Emese , Galambosi László , Garay János , Gárdonyi Géza , Géczi János , Gellért Sándor , Gergely Ágnes , Gömöri György , Görgey Gábor , Gulyás Nagy Imre , Gulyás Pál , Gyóni Géza , Gyurkovics Tibor , Heltai Jenő , Hervay Gizella , Illyés Gyula , Ismeretlen szerző , Jankovich Ferenc , Jánosházy György , Jánosy István , Jékely Zoltán , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász László , Kányádi Sándor , Karinthy Frigyes , Kazinczy Ferenc , Kemenes Géfin László , Keresztury Dezső , Király László , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss Anna , Kiss Jenő , Kosztolányi Dezső , Kovács András Ferenc , Kovács István , Kozma Andor , Kölcsey Ferenc , Lászlóffy Aladár , Lászlóffy Csaba , Lévay József , Magyari Lajos , Makai Emil , Marsall László , Máté Imre , Mátyási József , Mécs László , Medgyes Lajos , Méliusz József , Nagy Gáspár , Nagy Imre , Nagy László , Palágyi Lajos , Páskándi Géza , Petőfi Sándor , Petri György , Pilinszky János , Prágai András , Puszta Sándor , Radó Antal , Reményik Sándor , Reviczky Gyula , Rónay György , Sárközi György , Sík Sándor , Simon István , Sinka István , Sipos Gyula , Somlyó György , Szász Károly , Székely János , Székely József , Szemlér Ferenc , Szentimrei Jenő , Szentjóbi Szabó László , Szép Ernő , Szepesi Attila , Szilágyi Domokos , Szőcs Géza , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tamás Menyhért , Tárkányi Béla , Thaly Kálmán , Tollas Tibor , Tompa Mihály , Tornai József , Tóth Árpád , Tóth Bálint , Tóth Kálmán , Turcsány Péter , Vajda János , Vargha Gyula , Vári Fábián László , Vas István , Vasadi Péter , Veress Miklós , Vértessy Jenő , Virág Benedek , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor , Zalán Tibor , Zas Lóránt , Zempléni Árpád , Zilahy Lajos Zrínyi Miklós
Kiadó: Éghajlat Könyvkiadó Kft.
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 9789639862654
Méret: 160 mm x 220 mm
András Sándor művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Babits Mihály művei
Bágyoni Szabó István művei
Bella István művei
A szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Benjámin László művei
Benke László művei
Berzsenyi Dániel művei
Bisztray Ádám művei
Csanádi Imre művei
Csukás István művei
Cuczor Gergely művei
Czuczor Gergely művei
Döbrentei Kornél művei
Endrődi Sándor művei
Eörsi István művei
Erdélyi József művei
Farkas Árpád művei
Fáy Ferenc művei
Ferenczes István művei
Fodor József művei
Gál Éva Emese művei
Galambosi László művei
Garay János művei
Gárdonyi Géza művei
Géczi János művei
Gellért Sándor művei
Gergely Ágnes művei
Gulyás Nagy Imre művei
Gulyás Pál művei
Heltai Jenő művei
Hervay Gizella művei
Illyés Gyula művei
Ismeretlen szerző művei
Jankovich Ferenc művei
Jánosházy György művei
Jánosy István művei
Jékely Zoltán művei
József Attila művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kalász László művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kemenes Géfin László művei
Keresztury Dezső művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss Anna művei
Kosztolányi Dezső művei
Kovács András Ferenc művei
Kozma Andor művei
Kölcsey Ferenc művei
Lászlóffy Aladár művei
Lászlóffy Csaba művei
Lévay József művei
Magyari Lajos művei
Makai Emil művei
Marsall László művei
Máté Imre művei
Mátyási József művei
Mécs László művei
Medgyes Lajos művei
Méliusz József művei
Nagy Gáspár művei
Palágyi Lajos művei
Petőfi Sándor művei
A szerzőről
Petri György művei
Petri György

Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.

Fontosabb díjai

Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Prágai András művei
Puszta Sándor művei
Radó Antal művei
Rónay György művei
Sárközi György művei
Sinka István művei
Sipos Gyula művei
Somlyó György művei
Szász Károly művei
Székely János művei
Székely József művei
Szemlér Ferenc művei
Szentimrei Jenő művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szép Ernő művei
Szepesi Attila művei
Szilágyi Domokos művei
A szerzőről
Szőcs Géza művei
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.

1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)

Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Takács Zsuzsa művei
Tárkányi Béla művei
Thaly Kálmán művei
Tollas Tibor művei
Tóth Árpád művei
Tóth Bálint művei
Tóth Kálmán művei
Turcsány Péter művei
Vajda János művei
Vargha Gyula művei
Vas István művei
Vértessy Jenő művei
Weöres Sándor művei
Zas Lóránt művei
Zempléni Árpád művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet