kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Rendületlenül [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/466/2939466.jpg "Ábrányi Emil - Rendületlenül [antikvár]")
Rendületlenül [antikvár]
Ábrányi Emil, Ady Endre, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassa Bálint, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János, Benedek Elek, Berda József, Berzsenyi Dániel, Bornemisza Péter, Csáti Demeter, Cserei Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Dsida Jenő, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Erdélyi József, Fazekas Mihály, Fenyő László, Füst Milán, Garai Gábor, Garay János, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál, Hetyey Gábor, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kerényi Grácia, Keresztury Dezső, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Komjáthy Jenő, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Lévay József, Madách Imre, Majthényi Flóra, Márai Sándor, Mécs László, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Radó Antal, Reviczky Gyula, Rimay János, Rónay György, Sajó Sándor, Sárközi György, Sárközi Máté, Sinka István, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szegedi Gergely, Szentjóbi Szabó László, Szép Ernő, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tompa László, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Váci Mihály, Vajda János, Vas István, Veres Péter, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós
Antikvár
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1850 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Lesz-e holnapután... [antikvár]
Ágh István, Aimé Césaire, Alekszandr Trifonovics Tvardovszkij, Allen Ginsberg, Andrej Voznyeszenszkij, Anna Ahmatova, Áprily Lajos, Archibald MacLeish, Benjámin László, Bertolt Brecht, Christine Busta, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Darázs Endre, Debora Vaarandi, Eeva-Liisa Manner, Ernst Jandl, Eugen Jebeleanu, Eugene Guillevic, Franco Fortini, Frantisek Halas, Franz Fühmann, Georg Johannesen, Gregory Corso, Hans Magnus Eneznsberger, Hervay Gizella, Hollós Korvin Lajos, Ignazió Buttitta, Illyés Gyula, Ingeborg Bachmann, Ivan Goran Kovacic, Ivar Grünthal, Jaroslav Seifert, Johannes Bobrowski, Johannes R. Becher, Josef Leitgeb, Juhász Ferenc, Jules Superville, Juozas Kékstas, Jurij Levitanszkij, Kányádi Sándor, Keresztury Dezső, Konstanty Ildefons Galczynski, Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, Lawrence Ferlinghetti, Leonyid Martinov, Libero Altomare, Lucian Blaga, Luis Aragon, Makay Ida, Marcel Hennart, Martyn Ferenc, Miecylaw Jastrun, Migule Otero Silva, Nagy László, Názim Hikmet, Nelly Sachs, Pablo Neruda, Pákolitz István, Panagiotisz Mavromatisz, Paola Masino, Paul Celan, Paul Eluard, Pavel Koys, Pierre Reverdy, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Rafael Alberti, Rákos Sándor, Robert Desnos, Sebestyén Nándorné, Sidney Keyes, Stanislaw Grochowiak, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Tadeusz Nowak, Tadeusz Rózewicz, Tadeusz Sliwiak, Takáts Gyula, Tornai József, Valeri Petrov, Vas István, Vilém Závada, Vitezslav Nezval, Vladimir Holan, Weöres Sándor, Zelk Zoltán
![Ágh István - Lesz-e holnapután... [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/270/3806270_1.jpg "Ágh István - Lesz-e holnapután... [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Emberi nyelven [antikvár]
Keresztury Dezső
![Keresztury Dezső - Emberi nyelven [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/785/3788785_1.jpg "Keresztury Dezső - Emberi nyelven [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1390 Ft
Negyedszázad magyar verseiből [antikvár]
Ágh István, Aimon István, Áprily Lajos, Balázs Béla, Baranyi Ferenc, Bella István, Benjámin László, Berda József, Béres Attila, Bornemissza Péter, Buda Ferenc, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Darázs Endre, Derzsi Sándor, Devecseri Gábor, Dobai Péter, Erdélyi József, Fodor József, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Garai Gábor, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Györe Imre, Győry Dezső, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hárs György, Heltai Jenő, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, Kalász Márton, Kálnoky László, Kassák Lajos, Képes Géza, Keresztury Dezső, Keszthelyi Zoltán, Kiss Dénes, Kónya Lajos, Kormos István, Kuczka Péter, Ladányi Mihály, Lányi Sarolta, Mátyás Ferenc, Mezei András, Nadányi Zoltán, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz István, Papp Lajos, Pilinszky János, Rába György, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Ratkó József, Rónay György, Simon István, Sinka István, Sipos Gyula, Somlyó György, Soós Zoltán, Sumonyi Zoltán, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Takács Imre, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Tóth Gyula, Urbán Gyula, Utassy József, Váci Mihály, Varga Katalin, Verbőczy Antal, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán
![Ágh István - Negyedszázad magyar verseiből [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/883/3785883_1.jpg "Ágh István - Negyedszázad magyar verseiből [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1540 Ft
Mai német líra [antikvár]
Bertolt Brecht, Britta Titel, Christa Reinig, Christoph Meckel, Elisabeth Langgässer, Else Lasker-Schüler, Eörsi István, Erich Arendt, Erich Weinert, Eugen Gomringer, Franz Fühmann, Franz Mon, Garai Gábor, Georg Britting, Georg Maurer, Gertrud Kolmar, Gottfried Benn, Görgey Gábor, Günter Bruno Fuchs, Günter Eich, Günter Grass, Günter Kunert, Günther Deicke, Gyurkovics Tibor, Hajnal Anna, Hans Cibulka, Hans Egon Holthusen, Heinz Kahlau, Heinz Piontek, Helmut Heissenbüttel, Hilde Domin, Iwan Goll, Jékely Zoltán, Jens Gerlach, Johannes Bobrowski, Johannes Poethen, Johannes R. Becher, Kalász Márton, Kálnoky László, Kardos László, Karl Krolow, Károlyi Amy, Keresztury Dezső, Kuba, Lator László, Margot Scharpenberg, Marie Luise Kaschnitz, Martin Walser, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz István, Pákozdy Ferenc, Paul Wiens, Peter Hamm, Peter Härtling, Peter Huchel, Peter Rühmkorf, Pór Judit, Rab Zsuzsa, Raics István, Rainer Kirsch, Reiner Kunze, Reinhard Döhl, Rolf Haufs, Rónay György, Rudolf Hagelstange, Sarah Kirsch, Simon István, Stephan Hermlin, Szabó János, Szabó Lőrinc, Székely Magda, Timár György, Tolnai József, Tornai József, Tornay József, Tóth Bálint, Vas István, Végh György, Volker Braun, Volker von Törne, Walter Höllerer, Walter Werner, Weöres Sándor, Wilhelm Klemm, Wilhelm Lehmann, Wolf Biermann, Wolfdietrich Schnurre, Wolfgang Bächler, Wolfgang Borchert, Wolfgang Hädecke
![Bertolt Brecht - Mai német líra [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/947/2561947_1.jpg "Bertolt Brecht - Mai német líra [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1500 Ft
Így éltem [antikvár]
Keresztury Dezső
![Keresztury Dezső - Így éltem [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/85/2934085_1.jpg "Keresztury Dezső - Így éltem [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1260 Ft
Mai német líra [antikvár]
Bertolt Brecht, Britta Titel, Christa Reinig, Christoph Meckel, Elisabeth Langgässer, Else Lasker-Schüler, Eörsi István, Erich Arendt, Erich Weinert, Eugen Gomringer, Franz Fühmann, Franz Mon, Garai Gábor, Georg Britting, Georg Maurer, Gertrud Kolmar, Gottfried Benn, Görgey Gábor, Günter Bruno Fuchs, Günter Eich, Günter Grass, Günter Kunert, Günther Deicke, Gyurkovics Tibor, Hajnal Anna, Hans Cibulka, Hans Egon Holthusen, Heinz Kahlau, Heinz Piontek, Helmut Heissenbüttel, Hilde Domin, Iwan Goll, Jékely Zoltán, Jens Gerlach, Johannes Bobrowski, Johannes Poethen, Johannes R. Becher, Kalász Márton, Kálnoky László, Kardos László, Karl Krolow, Károlyi Amy, Keresztury Dezső, Kuba, Lator László, Margot Scharpenberg, Marie Luise Kaschnitz, Martin Walser, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz István, Pákozdy Ferenc, Paul Wiens, Peter Hamm, Peter Härtling, Peter Huchel, Peter Rühmkorf, Pór Judit, Rab Zsuzsa, Raics István, Rainer Kirsch, Reiner Kunze, Reinhard Döhl, Rolf Haufs, Rónay György, Rudolf Hagelstange, Sarah Kirsch, Simon István, Stephan Hermlin, Szabó János, Szabó Lőrinc, Székely Magda, Timár György, Tolnai József, Tornai József, Tornay József, Tóth Bálint, Vas István, Végh György, Volker Braun, Volker von Törne, Walter Höllerer, Walter Werner, Weöres Sándor, Wilhelm Klemm, Wilhelm Lehmann, Wolf Biermann, Wolfdietrich Schnurre, Wolfgang Bächler, Wolfgang Borchert, Wolfgang Hädecke
![Bertolt Brecht - Mai német líra [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/896/2912896_1.jpg "Bertolt Brecht - Mai német líra [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1880 Ft
Keresztury Dezső Istenes versei [antikvár]
Keresztury Dezső
![Keresztury Dezső - Keresztury Dezső Istenes versei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/812/2901812_1.jpg "Keresztury Dezső - Keresztury Dezső Istenes versei [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Erato (minikönyv) (számozott) [antikvár]
Anakreón, Homérosz, Keresztury Dezső, Szapphó
![Anakreón - Erato (minikönyv) (számozott) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/701/2388701_1.jpg "Anakreón - Erato (minikönyv) (számozott) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3660 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Rendületlenül [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Ady Endre
,
Áprily Lajos
,
Arany János
,
Arany László
,
Babits Mihály
,
Bajza József
,
Balassa Bálint
,
Baróti Szabó Dávid
,
Batsányi János
,
Benedek Elek
,
Berda József
,
Berzsenyi Dániel
,
Bornemisza Péter
,
Csáti Demeter
,
Cserei Mihály
,
Csokonai Vitéz Mihály
,
Czuczor Gergely
,
Dsida Jenő
,
Endrődi Sándor
,
Eötvös József
,
Erdélyi János
,
Erdélyi József
,
Fazekas Mihály
,
Fenyő László
,
Füst Milán
,
Garai Gábor
,
Garay János
,
Gyóni Géza
,
Gyöngyösi István
,
Gyulai Pál
,
Hetyey Gábor
,
Illyés Gyula
,
Jékely Zoltán
,
József Attila
,
Juhász Gyula
,
Kaffka Margit
,
Karinthy Frigyes
,
Katona József
,
Kazinczy Ferenc
,
Kerényi Grácia
,
Keresztury Dezső
,
Kisfaludy Károly
,
Kisfaludy Sándor
,
Komjáthy Jenő
,
Kosztolányi Dezső
,
Kozma Andor
,
Kölcsey Ferenc
,
Kriza János
,
Lévay József
,
Madách Imre
,
Majthényi Flóra
,
Márai Sándor
,
Mécs László
,
Petőfi Sándor
,
Radnóti Miklós
,
Radó Antal
,
Reviczky Gyula
,
Rimay János
,
Rónay György
,
Sajó Sándor
,
Sárközi György
,
Sárközi Máté
,
Sinka István
,
Szabó Lőrinc
,
Szabolcska Mihály
,
Szász Károly
,
Szegedi Gergely
,
Szentjóbi Szabó László
,
Szép Ernő
,
Thaly Kálmán
,
Tinódi Sebestyén
,
Tompa László
,
Tompa Mihály
,
Tóth Árpád
,
Tóth Kálmán
,
Váci Mihály
,
Vajda János
,
Vas István
,
Veres Péter
,
Verseghy Ferenc
,
Virág Benedek
,
Vörösmarty Mihály
Zrínyi Miklós
Kiadó: Officina Nova
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9638185295
Méret: 150 mm x 240 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............