kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Szerelmeink [antikvár]

Ady Endre, Ágh István, Amade László, Arany János, Babits Mihály, Balassi Bálint, Bella István, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Berzsenyi Dániel, Bisztray Ádám, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Deák László, Döbrentei Kornél, Dsida Jenő, Eörsi István, Farkas Árpád, Fazekas Mihály, Fecske Csaba, Ferencz Győző, Fodor András, Füst Milán, Géher István, Gergely Ágnes, Györe Balázs, Hajnal Anna, Illyés Gyula, Imre Flóra, Jánosy István, Janus Pannonius, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kalász Márton, Kálnoky László, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Kemsei István, Képes Géza, Kerék Imre, Kiss Anna, Kiss József, Kondor Béla, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Lator László, Lázár Júlia, Marsall László, Mező Ferenc, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Petőfi Sándor, Petri György, Petrőczi Éva, Pilinszky János, Pinczési Judit, Rába György, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Reviczky Gyula, Rónay György, Sinka István, Somlyó Zoltán, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Szép Ernő, Szepesi Attila, Szerb Antal, Szilágyi Domokos, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Toldalagi Pál, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Eszter, Török Sophie, Vajda János, Várady Szabolcs, Vas István, Végh György, Veress Miklós, Vidor Miklós, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zrínyi Miklós

Antikvár
 
980 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
882 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Szerelmes arany kalendárium [antikvár]

Adam Mickiewicz, Ady Endre, Afanaszij Fet, Agnés de Navarre-Champagne, Albius Tibullus, Alekszandr Blok, Alekszandr Szergejevics Puskin, Alekszej Kolcov, Alexandru Macedonski, Alfred de Musset, Alphonse de Lamartine, Anakreón, André Breton, André Frénaud, Andrej Voznyeszenszkij, Andrew Marvell, Anna Ahmatova, Antero de Quental, Arany János, Ariosto, Arthur Rimbaud, Balassi Bálint, Baltasar de Alcazar, Beney Zsuzsa, Benjámin László, Benjamin Péret, Bernart de Ventador, Bertolt Brecht, Borisz Paszternak, Caius Valerius Catullus, Camilo Pessanha, Cao Cse, Cesare Pavese, Charles Baudelaire, Charles Cros, Charles d'Orléans, Charles Vildrac, Christine Busta, Claude Sernet, Clemens Brentano, Clément Marot, Conrad Ferdinand Meyer, Csanádi Imre, Csanády János, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Dan Andersson, Dankó Éva, Denise Levertov, Devecseri Gábor, Diego Valeri, Dr. Nagy Zoltán, Dsida Jenő, Dylan Thomas, Dzore Drzic, Edith Sitwell, Edna St. Vincent Millay, Eduard Bagrickij, Eduard Mörike, Edward Thomas, Eino Leino, Elinor Wylie, Elizabeth Barrett-Browning, Émile Verhaeren, Enrique de Mesa, Ernst Fischer, Étienne de La Boétie, Eustache Deschamps, Ezra Pound, Federico García Lorca, Fernandó Pessoa, Fjodor Ivanovics Tyutcsev, Fodor András, France Preseren, Francesco Petrarca, Francis Jammes, Francois de Malherbe, Francois de Maynard, Francois Villon, Frantisek Hrubin, Friedrich Nietzsche, Friedrich Rückert, Friedrich von Hausen, Füst Milán, Garai Gábor, Georg Heym, Georges Duhamel, Georges Schéhadé, Gevorg Emin, Giovanni Boccaccio, Giovanni Pascoli, Giuseppe Ungaretti, Gottfried Keller, Guilhem de Peitieu, Guillaume Apollinaire, Guillevic, Gulyás Pál, Háfiz, Hajnal Anna, Hans Carl Artmann, Hans Magnus Enzensberger, Heinrich Heine, Heinrich von Morungen, Henri de Régnier, Hermann Hesse, Hszie Tiao, Hugo von Hofmannsthal, Ibn Rúmi, Illyés Gyula, Ivan Bunyin, Ivan Goran Kovacic, Jacques Grévin, Jacques Prévert, Jakov Polonszkij, James Joyce, Jannisz Ritszosz, Jánosy István, Janus Pannonius, Jaroslav Seifert, Jean Cocteau, Jean Follain, Jean Grosjean, Jean Moréas, Jean Passerat, Jean Rousselot, Jean-Antoine de Baif, Jékely Zoltán, Jevgenyij Jevtusenko, Jevgenyij Vinokurov, Jiri Orten, Jiri Wolker, Jobbágy Károly, Johann Wolfgang von Goethe, John Keats, John Lehmann, John Milton, José-Maria de Heredia, József Attila, Juan Ramón Jiménez, Juda Halévi, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Jules Supervielle, Julian Przybos, Juliusz Slowacki, Kalász Márton, Kálidásza, Kálnoky László, Kányádi Sándor, Karl Kraus, Károlyi Amy, Konstantin Biebl, Kosztolányi Dezső, Kürenbergi lovag, Lator László, Lee Laurei, Leonyid Martinov, Léopold Sédar Senghor, Li Taj-Po, Lope de Vega, Louis Aragon, Louis MacNeice, Louise Labé, Loys Masson, Luis de Camoes, Luis de Góngora, Maja Boriszova, Makszim Gorkij, Malgorzata Hillar, Marguerite de Navarre, Maurice Scéve, Meleagrosz, Mellin de Saint-Gelais, Michelangelo Buonarroti, Mihail Eminescu, Mihail Jurjevics Lermontov, Milos Crnjanski, Moliére, Nadányi Zoltán, Nagy László, Neithart von Reuental, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Nicolaus Lenau, Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov, Nyikolaj Zabolockij, Octavian Goga, Octavio Paz, Orbán Ottó, Oscar Wilde, Otilia Cazimir, Pablo Neruda, Pao Csao, Parujr Szevak, Patrice de La Tour du Pin, Paul Celan, Paul Chaulot, Paul Éluard, Paul Valéry, Paul Verlaine, Pedro Soto de Rojas, Percy Bysshe Shelley, Petőfi Sándor, Petrusz Brovka, Pierre de Ronsard, Pierre Emmanuel, Pierre Jean Jouve, Pierre Reverdy, Pilinszky János, Po Csü-ji, Pontus de Tyard, Publius Ovidius Naso, Quintus Flaccus Horatius, Rab Zsuzsa, Rába György, Radnóti Miklós, Rafael Alberti, Rainer Maria Rilke, Rákos Sándor, René Char, René-Guy Cadou, Reviczky Gyula, Ricarda Huch, Richard Dehmel, Robert Browning, Robert Burns, Robert Graves, Rolfe Humphries, Rónay György, Rózsa Endre, Rubén Dario, Salvatore Quasimodo, Sandre Penna, Sárközi György, Sextus Aurelius Propertius, Sidney Keyes, Simon István, Sir Philip Sidney, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Stefan George, Stéphane Mallarmé, Stephen Spender, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Székely Magda, Szemjon Kirszanov, Szép Ernő, Szergej Jeszenyin, Szilva Kaputikjan, Takács Imre, Tandori Dezső, Tarasz Sevcsenko, Tellér Gyula, Theodor Storm, Théophile de Viau, Thibaut de Champagne, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Judit, Tristan Tzara, Tu Fu, Tudor Arghezi, Umberto Saba, Váci Mihály, Vajda János, Valerij Brjuszov, Várady Szabolcs, Varga Katalin, Vas István, Végh György, Victor Hugo, Vitézlav Nezval, Vlagyimir Majakovszkij, Vlagyimir Szolovjov, Walter de la Mare, Walther von Der Vogelweide, Weöres Sándor, William Butler Yeats, William Shakespeare, Wladislaw Broniewski, Yvan Goll, Zelk Zoltán

1550 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Szerelmeink [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Ágh István , Amade László , Arany János , Babits Mihály , Balassi Bálint , Bella István , Beney Zsuzsa , Benkő Attila , Berzsenyi Dániel , Bisztray Ádám , Csokonai Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Deák László , Döbrentei Kornél , Dsida Jenő , Eörsi István , Farkas Árpád , Fazekas Mihály , Fecske Csaba , Ferencz Győző , Fodor András , Füst Milán , Géher István , Gergely Ágnes , Györe Balázs , Hajnal Anna , Illyés Gyula , Imre Flóra , Jánosy István , Janus Pannonius , Jékely Zoltán , József Attila , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász Márton , Kálnoky László , Kányádi Sándor , Karinthy Frigyes , Károlyi Amy , Kassák Lajos , Kemsei István , Képes Géza , Kerék Imre , Kiss Anna , Kiss József , Kondor Béla , Kormos István , Kosztolányi Dezső , Lator László , Lázár Júlia , Marsall László , Mező Ferenc , Nagy László , Nemes Nagy Ágnes , Orbán Ottó , Parti Nagy Lajos , Petőfi Sándor , Petri György , Petrőczi Éva , Pilinszky János , Pinczési Judit , Rába György , Radnóti Miklós , Rákos Sándor , Rakovszky Zsuzsa , Reviczky Gyula , Rónay György , Sinka István , Somlyó Zoltán , Szabó Lőrinc , Szécsi Margit , Szép Ernő , Szepesi Attila , Szerb Antal , Szilágyi Domokos , Takács Zsuzsa , Tandori Dezső , Toldalagi Pál , Tornai József , Tóth Árpád , Tóth Eszter , Török Sophie , Vajda János , Várady Szabolcs , Vas István , Végh György , Veress Miklós , Vidor Miklós , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor , Zelk Zoltán Zrínyi Miklós
Kiadó: Liget Műhely Alapítvány
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9637907327
Méret: 170 mm x 250 mm
Amade László művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Babits Mihály művei
Balassi Bálint művei
Bella István művei
Beney Zsuzsa művei
Benkő Attila művei
Berzsenyi Dániel művei
Bisztray Ádám művei
Deák László művei
Döbrentei Kornél művei
Dsida Jenő művei
Eörsi István művei
Farkas Árpád művei
A szerzőről
Fecske Csaba művei
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.

Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Ferencz Győző művei
Füst Milán művei
Géher István művei
Gergely Ágnes művei
Györe Balázs művei
Hajnal Anna művei
Illyés Gyula művei
Imre Flóra művei
Jánosy István művei
Janus Pannonius művei
Jékely Zoltán művei
József Attila művei
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Károlyi Amy művei
Kassák Lajos művei
Kemsei István művei
Képes Géza művei
Kerék Imre művei
Kiss Anna művei
Kiss József művei
Kondor Béla művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kosztolányi Dezső művei
Lázár Júlia művei
Marsall László művei
Mező Ferenc művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Orbán Ottó művei
A szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

DíjaiBölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Petőfi Sándor művei
A szerzőről
Petri György művei
Petri György

Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.

Fontosabb díjai

Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pinczési Judit művei
Rába György művei
Rákos Sándor művei
Rakovszky Zsuzsa művei
Rónay György művei
Sinka István művei
Szép Ernő művei
Szepesi Attila művei
A szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Szilágyi Domokos művei
Takács Zsuzsa művei
Tandori Dezső művei
Toldalagi Pál művei
Tóth Árpád művei
Török Sophie művei
Vajda János művei
A szerzőről
Várady Szabolcs művei
A fotót Szilágyi Lenke készítette.
Vas István művei
Vidor Miklós művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet