kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Termő ékes ág [antikvár]

Ady Endre, Ágh István, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Bari Károly, Bella István, Beney Zsuzsa, Benjámin László, Berda József, Béres Attila, Berkó Sándor, Bihari Sándor, Bodosi György, Bóka László, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Déry Tibor, Dsida Jenő, Eötvös József, Erdélyi József, Fazekas László, Fodor András, Fodor József, Garai Gábor, Görgey Gábor, Gulyás Pál, Gyurkovics Tibor, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Janus Pannonius, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kalász Márton, Kassák Lajos, Képes Géza, Keresztes Ágnes, Kis Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss József, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Ladányi Mihály, Mándy Iván, Marsall László, Mátyás Ferenc, Mezei András, Nagy Imre, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Parancs János, Pásztor Béla, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Rába György, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Ratkó József, Reviczky Gyula, Rózsa Endre, Simon István, Simonyi Imre, Sinka István, Sipos Gyula, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Székely Magda, Szép Ernő, Szepesi Attila, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Tornay József, Tóth Judit, Utassy József, Váci Mihály, Vajda János, Varga Katalin, Várnai Zseni, Veress Miklós, Vészi Endre, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

Antikvár
 
880 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
792 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Termő ékes ág [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Ágh István , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Bari Károly , Bella István , Beney Zsuzsa , Benjámin László , Berda József , Béres Attila , Berkó Sándor , Bihari Sándor , Bodosi György , Bóka László , Csanádi Imre , Csanády János , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Csukás István , Déry Tibor , Dsida Jenő , Eötvös József , Erdélyi József , Fazekas László , Fodor András , Fodor József , Garai Gábor , Görgey Gábor , Gulyás Pál , Gyurkovics Tibor , Illyés Gyula , Jankovich Ferenc , Jánosy István , Janus Pannonius , Jékely Zoltán , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász Márton , Kassák Lajos , Képes Géza , Keresztes Ágnes , Kis Ferenc , Kiss Anna , Kiss Benedek , Kiss Dénes , Kiss József , Kónya Lajos , Kosztolányi Dezső , Ladányi Mihály , Mándy Iván , Marsall László , Mátyás Ferenc , Mezei András , Nagy Imre , Nagy László , Nemes Nagy Ágnes , Parancs János , Pásztor Béla , Petőfi Sándor , Pilinszky János , Rába György , Radnóti Miklós , Rákos Sándor , Ratkó József , Reviczky Gyula , Rózsa Endre , Simon István , Simonyi Imre , Sinka István , Sipos Gyula , Somlyó György , Somlyó Zoltán , Szabó Lőrinc , Szécsi Margit , Székely Magda , Szép Ernő , Szepesi Attila , Takács Imre , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tamkó Sirató Károly , Tandori Dezső , Tornay József , Tóth Judit , Utassy József , Váci Mihály , Vajda János , Varga Katalin , Várnai Zseni , Veress Miklós , Vészi Endre , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor Zelk Zoltán
Kiadó: Kozmosz Könyvek
Kötés: Vászon
Méret: 100 mm x 170 mm
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Babits Mihály művei
Bari Károly művei
Bella István művei
Beney Zsuzsa művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Béres Attila művei
Berkó Sándor művei
Bihari Sándor művei
Bodosi György művei
Bóka László művei
Csanádi Imre művei
Csanády János művei
Csorba Győző művei
Csukás István művei
Déry Tibor művei
Dsida Jenő művei
Erdélyi József művei
Fazekas László művei
Fodor József művei
Garai Gábor művei
Gulyás Pál művei
Illyés Gyula művei
Jankovich Ferenc művei
Jánosy István művei
Janus Pannonius művei
Jékely Zoltán művei
József Attila művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
Kassák Lajos művei
Képes Géza művei
Keresztes Ágnes művei
Kis Ferenc művei
Kiss Anna művei
Kiss Dénes művei
Kiss József művei
Kónya Lajos művei
Kosztolányi Dezső művei
Ladányi Mihály művei
Marsall László művei
Mátyás Ferenc művei
Mezei András művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Parancs János művei
Pásztor Béla művei
Petőfi Sándor művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Rába György művei
Rákos Sándor művei
Rózsa Endre művei
Simonyi Imre művei
Sinka István művei
Sipos Gyula művei
Somlyó György művei
Szép Ernő művei
Szepesi Attila művei
Takács Zsuzsa művei
Tandori Dezső művei
Tornay József művei
Utassy József művei
Váci Mihály művei
Vajda János művei
A szerzőről
Varga Katalin művei
Varga Katalin (Budapest, 1928. március 26. – 2011. augusztus 4.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, író.

1946-1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság szakán tanult. 1948-1949 között a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács kulturális osztályának munkatársaként, 1949-ben a Diákszövetség kulturális osztályvezetőjeként dolgozott. 1950-1953 között a Népművelési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának előadója, valamint könyvterjesztői összekötője volt. A Szépirodalmi Könyvkiadónál 1953-1955 között referens, 1955-től szerkesztő, 1975-től 1988-as nyugdíjazásáig főszerkesztő volt. Közben 1957-ben végzett az ELTE magyar szakán. 1984-ig a határainkon túl élő magyar nemzetiségiekkel közös kiadású könyveket gondozott. Az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt.
Várnai Zseni művei
Vészi Endre művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet