Változó falvaink [antikvár]

BbuezbíésE könyv szerzőinek tollából 1982-ben már megjelent egy kötet,1 amelyben az érett szocializmus"2 éveire vonatkozóan a településföldrajz szempontjai alapján megkísérelték feltárni az ország falusi térségeinek faluformáló folyamatait, az e folyamatok által a faluállományban kialakított jellegzetes falutípusokat, s ezekbe besorolni" valamennyi községünket (falvat). Az 1982 óta eltelt negyedszázadban napvilágot láttak egyes falucsoportokra vagy speciális helyzetű - például sikeres" - településekre készített osztályozási kísérletek, illetve születtek javaslatok a falvak jellegzetes csoportjainak - elsősorban társadalmuk milyensége, szociológiai jellemzőik alapján történő - kialakítására anélkül, hogy a (falusi) települések tételes" besorolására sor került volna. Bajmócy Péter és Balogh András az aprófalvakat (az 500 főnél nem népesebb községeket) 32 mutató alapján sorolta 7 típusba,3 Bőhm Antal a falusi társadalom típusait - például vegetáló és agonizáló, prosperáló, kreatív, ellentétek által megnyomorított" - határozta meg néhány részletesebben vizsgált község példája alapján,4 ugyancsak Bőhm Antal tett kísérletet arra Bódi Ferenccel közösen, hogy a sikeres falvak tipológiáját megalkossa a siker okai alapján,5 Kovács Katalin osztályozásának szintén a társadalmi és demográfiai adatok képezték az alapját.6 Azonban az ország valamennyi falujára - községére - kiterjedő, településtudományi szemléletű, átfogó tipizálására 1982 óta nem került sor. Pedig azóta gyökeresen megváltozott a falvak világa, részben a modernizáció világméretű folyamatai, részben pedig a sajátos magyarországi, illetve közép-európai helyzet - a szocialista korszak európai tendenciákat is magában foglaló, de attól mégis merőben eltérő viszonyai, illetve a rendszerváltásnak a falvakra gyakorolt1Beluszky Pál-Sikos T. Tamás: Magyarország falutípusai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1982,167 o.2A szerzők tisztában vannak azzal, hogy az 1948-1990 közötti időszak politikai- és államrendszere, társadalma és gazdasága nem írható le a szocializmus klasszikus ismérveivel, de praktikus okokból így fogjuk nevezni a fenti időpontok közötti bő 40 évet, ahelyett, hogy különböző megszorító jelzőket használnánk (például a megvalósult szocializmus" évtizedei vagy az úgynevezett szocializmus" kora).3Bajmóczy P.-Balogh A. 20024Bőhm A. 19955Bőhm A.-Bódi F. 2000. Típusaik között szerepelnek például a megcsinált" települések, ezen belül a vállalatként irányított települések, a felülről kiemelt falvak stb.6Kovács K. 20037 7 \