Az információs kor sajátosságai [antikvár]

A társadalmi és gazdasági fejlődés mai szakaszában egyre fontosabb kérdéssé válnak az informatika alkalmazásának problémakörei. Olyannyira, hogy az információs kor, az információs és tudástársadalom - a globalizáció mindent átható lendületével együtt - mindennapjaink megválaszolandó tudományos és gyakorlati kérdései lettek. A 21. század elején már nem a hardverek és a szoftverek gyártása, előállítása, hanem azok működtetése és használata veti fel a legtöbb és legfontosabb gazdasági és társadalom-társadalomtudományi problémát. A kisebb-nagyobb ingadozásokkal ívelő infokommunikáció-ipar, az információtechnológia lendülete mind jobban behálózza a fejlett és a közepesen fejlett országokat, megérinti a fejletlen régiók népeit, bekapcsolva őket a világméretű kommunikációba, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Igaznak bizonyult az a korábbi feltételezés, hogy 2005-re a világon használt internet-hozzáférések száma eléri az egymilliárdot. Ez elméletileg azt jelenti, hogy napjainkban a Földön élő emberek közül minden hatodik-hetedik hozzáféréssel rendelkezik az internethez. A gyakorlatban ugyanakkor ez azt jelenti, hogy tovább nőtt és mélyült a „digitális szakadék", a fejlett és fejletlen országok közötti gazdasági-szociális és civilizációs megosztottság, a fejletlen országok, régiók lakosainak a kiszolgáltatottsága. Az információs kor rövid, alig néhány évtizedes történelme az ellentmondásokról szól: az informatika alkalmazásának előnyeiről és hátrányairól, a kedvező és kedvezőtlen hatásokról és következményekről. Történelmi távlattal mérve, nem is olyan régóta vált elfogadottá az a felfogás, miszerint az informatika, az IKT alkalmazása a társadalom egyre több területén, és maga az információs társadalom, nem technikai kérdés, hanem az ember lehetőségeit sokszorosára bővítő technika és technológia, új életmód és szemlélet - minden ellentmondásosságával együtt. Tankönyvünk a most kiteljesedő, de fejlődésének csak a kezdeti szakaszában levő új társadalomnak a sajátosságaival, a társadalomra, a gazdaságra, az emberre gyakorolt hatásaival, s annak számos - filozófiai, etikai, politológiai, szociológiai, sőt biztonsági stb. - vonatkozásaival foglalkozik - az ismeretek mai szintjén. Nem befejezett, megtörtént tényekről van szó, hanem folyamatokról, tendenciákról, feltételezésekről és bizonytalanságokról, amelyekkel - éppen saját érdekünkben - az új társadalom kialakulásának a legelején már foglalkozni kell. Elemzéseinkkel és következtetéseinkkel tehát segíteni szeretnénk hallgatóinknak az ellentmondások felismerésében és feldolgozásában, az önálló vélemények megfogalmazásában. Hogy továbbgondolásra, kritikus és kreatív hozzáállásra buzdítsuk őket, hiszen ők nemcsak részesei, hanem alakítói is lesznek ennek az új világnak.