Egyetemes történelem I. [antikvár]

Az Egyetemes történelem rendszeres összefoglalása az egész emberi nem életének, törekvéseinek és küzdelmeinek a legrégibb fogalma és időtől a legújabb korig. Tükre tehát ama folyamatnak, mely az emberiség egyetemes fejlődéséről ad számot. Ebben az évezredekre kiterjedő fejlődési folyamatban két nagy időszakot különböztetünk meg : Azt, amelynek emberére s annak egyes élet jelenségeire csak leletekből vonunk következtetést, s azt, amelynek népeiről s azok életviszonyairól már megbizható forrásokból értesülünk. Az előbbi a történelemelőtti, az utóbbi a történelmi idő.A történelemelőtti időre elsőbben azok a leletek világítottak rá, amelyekre a régiségbuvárok Francia- és Angolországban bukkantak. E leletekből aztán hozzávetőleg megállapították, hogy milyen volt az ember ősállapota s mikép emelkedett a kezdetleges állapotból a fejlettség ama fokáig, amelyen a történelmi idő találta. S mivel a kutatók hasonló leletekre akadtak Egyiptomban, Syriában és Elő-Indiában is, önként következik, hogy az ember ősállapota a Föld minden táján ugyanaz lehetett és csak az időpontok különböznek, amelyekben az emberi fejlődés korszakai a Föld más-más részén beállottak. Vagyis minden nép végigélte a kő-, bronz- és vaskorszak küzdelmes idejét s csak abban különböznek egymástól, hogy az egyik korábban, a másik későbben lépett át a történelmi idő küszöbén.