Esztétikai alapfogalmak [antikvár]

Az elmúlt másfél évtized során a marxista-leninista esztétika örvendetesen fejlődött: az 1950-es évek második felében meginduló elméleti viták eredményeként kulcsfogalmai szilárd körvonalakat nyertek, álláspontjai tisztázódtak, s kutatásainak látóhatára korábban sosem tapasztalt mértékben kiszélesedett. A marxista esztétika ma már nemcsak egy-egy jelentősebb művészetelméleti problémát képes megoldani, hanem eredményei összefüggő rendszerré épültek ki, melyben az addig homályban maradt részletkérdések is élesebb megvilágításba kerülhettek. Másfelől viszont közismert tény az is, hogy ezek az elméleti eredmények még nem kamatoznak eléggé kulturális életünk gyakorlatában, s így a pedagógiai gyakorlatban sem. Nyilván oka ennek az is, hogy az esztétika - mint filozófiai tudomány - számos elvont fogalmat, ismeretlen tartalmú szakkifejezést használ, ami az egyébként is bonyolult, nehezen követhető elméleti okfejtések megértését rendkívül megnehezíti. Az említett eredmények viszonylagos újdonsága is magyarázza ezt az elszigeteltséget, hiszen a tudományos vívmányok népszerűsítésének folyamata szükségszerűen mindig rövidebb-hosszabb időt igényel. A szocialista kultúrpolitikának fontos feladata, hogy az elmélet és a gyakorlat minél szorosabb együttműködését valósítsa meg, s elsőrendű célja az is, hogy a marxista esztétika korszerű állásfoglalásai minél hamarabb tükröződjenek a gyakorlati kultúrmunkában, az iskolai oktatásban, a közízlés egészséges fejlődésében. Különösen lényeges ezen a területen is a pedagógiai gyakorlat közvetítő szerepe, hiszen ezáltal alapozódik meg a jövő generációinak esztétikai kultúrája. Ezeket a célkitűzéseket kívánja szolgálni a maga lehetőségein belül kötetünk, amely az irodalom, ének-zene, képzőművészet, illetve művészettörténeti tárgyak művészeti oktatásával foglalkozó pedagógusok széles rétegeinek munkájához - és általában az esztétikai ismereteket, hogy enciklopédiaszerűen bemutatja az esztétikai tudományának legfontosabb alapfogalmait. Szerkezetét, feldolgozásmódját tekintve a Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája című kiadvány testvérkötete: az alárendelt fogalmakat egy-egy kategória címszavának szövegébe ágyazva tárgyalja, a kötet végén található tárgymutató viszont hozzásegíti az olvasót ahhoz is, hogy az önálló címszóval nem szerepeltetett fogalmak említési-ismertetési helyeit megtalálhassa. Személyekről szóló cikkek felvételére a kiadvány terjedelmi keretei nem adtak lehetőséget, a fogalmak történeti fejlődését áttekintő szövegrészekben azonban mindenütt igyekeztünk hivatkozni azokra a gondolkodókra, akik az adott probléma megoldásában legkiemelkedőbb tudománytörténeti érdemeket szereztek, s a kötet névmutatója ezeknek a hivatkozásoknak a lelőhelyeit is megjelöli. A szövegek kialakításakor - igazodva a kiadvány céljához - a marxista fogalomértelmezés számára biztosítottunk mindenütt több teret, s az esztétikatörténeti vonatkozásokat csak a legszükségesebb mértékben érintettük. E kötet nem tart igényt arra, hogy az esztétikatörténet tudományába bevezesse az olvasót, hanem elsősorban ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy a pedagógusok, az esztétika iránt érdeklődőkben a legfontosabb alapfogalmak marxista értelmezését tisztázza, s így megkönnyítse számára az esztétikai szakirodalom olvasását és az esztétikai önképzést.