Anyag és élet [antikvár]

Részlet: A kémia első úttörői Kis könyvünknek az a célja, hogy egyszerű szavakkal megmagyarázza, milyen a természete és tulajdonsága azoknak az anyagoknak, amelyekkel nap-nap után dolgozunk; hogyan változnak meg kémiai hatásoktól, a napfénytől stb. Arról is lesz majd szó, hogy milyen anyagok fordulnak elő az állatban és a növényben és hogyan változnak meg ezekben az élőlényekben. Azután beszélünk még a fémek és ötvözetek tulajdonságairól, a kristályok belső szerkezetéről, megmagyarázzuk a különböző vegyületek szerkezetét, felépítésük módját, továbbá az égés jelenségét, az emésztés, a lélekzés és erjedés kérdéseit. Sok olyanról lesz itt szó, amiről mintegy 30 évvel ezelőtt még semmit sem, vagy csak keveset tudtak. E század eleje óta ugyanis ismereteink oly rohamosan fejlődtek, hogy ma már mindezt megmagyarázhatjuk. Korunk kutatásai világosságot derítettek a láthatatlan kicsinységű atomok szerkezetére, a villamosság mibenlétére, megismertük a vitaminokat, az inzulint, a Röntgen-sugarakat és sok egyebet, amiről azelőtt fogalmunk sem volt. Ezek a dolgok mind lenyűgözően érdekesek, pedig nem könnyű őket megérteni, kivált annak, aki nem foglalkozik folyton kémiával. De ez is természetes. Éppen azok az anyagok - a fa, papír, csont, hús, szén stb. -, amelyekkel a köznapi életben folyton van dolgunk, olyan bonyolult összetételűek, hogy 50-100 év előtt még reménytelennek látszott megérteni, kikutatni, hogy miből és hogyan vannak alkotva.