Felhők fölött-felhők alatt [antikvár]

Egy évvel ezelőtti 1951-ben adta ki az Országos Meteorológiai Intézet első népszerű kiadványát, AZ IDŐJÁRÁS ÉS AZ EMBER című kötetét. Amikor e könyv kiadásának gondolata felmerült, őszinte lelkesedéssel karolta fel minden meteorológiai szakíró. Valamennyien éreztük és láttuk, hogy nem lenne teljesértékű a munkánk, ha legalábbis esztendőnként nem számolnánk be munkásainknak, dolgozó parasztságunknak, ifjúságunknak, általában a természettudományok iránt érdeklődő dolgozóinknak a végzett munkánkról és mindazokról a meteorológiai ismeretekről, amelyekre ötéves tervünk további sikereiért folytatott harcunkban múlhatatlanul szükségünk van. Vajjon megérthetjük-e a sztálini természetátalakító munkálatok zseniális, lenyűgözően hatalmas méreteit és részleteit, ha nem ismerjük például az erdősítés, fásítás és öntözés éghajlatátalakitó hatásait? Vagy talán a gyapot és citrom meghonosításának a kérdése nem kötelezi-e állásfoglalásra a meteorológust? Nyilvánvalóan pontos választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szocialista hazánk egyes tájaira milyen éghajlat jellemző és az adott éghajlati viszonyok között vájjon melyik növény honosítható meg a leggazdaságosabban? Még tovább szaporíthatnák e példákat, de már e felsorolt néhány is meggyőzhetett bennünket arról, hogy milyen szoros és élő kapcsolatban van a meteorológia népgazdaságunk minden ágával. És az sem kétséges, hogy meteorológus szakembereink a legelemibb kötelességüknek tesznek eleget, amikor tudományuk népszerűsítésével dolgozó népünk marxista világnézetét és - ami vele a legszorosabban összefügg - természettudományos műveltségét gyarapítják...