A debreceni Kegyestanitórendi Róm. Kath. Calasanzi Szt. József Reálgimnázium értesítője az 1927.-28. tanévről [antikvár]

Részlet a kötetből:Dr. Schlotter Ferenc1894-1928Férfikora hajnalán vesztettük el. Váratlanul ragadta ki körünkből a halál. Szinte hihetetlen, hogy földi életét befejezte az, akit ritka ideális törekvésével, határtalan áldozatkészségével, az intézet és annak szegény növendékei iránt minden alkalmat megragadó hálás adakozásával egy hosszú emberöltőn át életben szerettünk volna látni. Nehéz, súlyos fájdalom gyötri lelkünket, amikor róla, a kora előtt kidőlt férfiről kell megemlékeznünk.Június 25. napja - amelyen a déli órában nemes szíve utolsót dobbant s Istent s egyházát szerető lelke Teremtőjéhez visszaszállt - intézetünk gyásznapja. Az intézet s annak növendékei iránt még annyi tettre s anyagi áldozatra kész lelket nem láttam, mint elköltözött öreg diáktársunk jó lelkében csodáltam. Nem szóvirággal fűzöm körül sírkeresztjét, nem is a holtaknak kijáró - nisi bene - irányítja tollam, amikor dr. Schlotter Ferencről a szeretet kötelességével megemlékezem, hanem jó szíve, férfias kitartása, önzetlen gondolkodása és áldozatkészsége az ok, amely róla e pár sort íratja. Álljon itt neve, zengjen itt emléke, akinek tiszta szívéből a tanítványi hála annyi adománya folyt a szegény tanulók felsegélyezésére, hogy az utóbbi évek értesítőinek minden jótékonyság és jutalmazásrovata tele volt nevével, a szegénység és szükség enyhítésére szánt dús adakozásával. Szebb emléket jó szívének nem állíthatott az, aki a debreceni piarista diákszövetség megalkotásánál kifejtett férfias munkájával sem keresett más célt, mint azt, hogy az öreg diák fölös filléreivel segítse a fiatalabbat, a jövő nemzedéket. Szegény kis diákjaim, akik az életnek nem terített. úri asztalához kerültetek, akiknek szüleinél fájó gond a neveltetés minden garasa, ti könnyes szemmel kereshetitek karácsonykor jó adakozótokat s évvégi jótevőtöket. Megérdemli az ő sírhantja, hogy rajta hálás kezetek örökzöldet ápoljon, hogy idő előtt elköltözött lelkéért hálálkodó ajkatok folytonos imát rebegjen. Nem beszélt s kritizált, hanem cselekedett.