",,Egy regényemben sem igyekeztem a kort, melyben történetem meséjefejlődik, annyira híven ecsetelni, mint Az új földesúrban.Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban itt folytle a szemünk előtt, magunk is szerepeltünk benne; ennek a komikuma éstragikuma mind...
",,Egy regényemben sem igyekeztem a kort, melyben történetem meséjefejlődik, annyira híven ecsetelni, mint Az új földesúrban.Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban itt folytle a szemünk előtt, magunk is szerepeltünk benne; ennek a komikuma éstragikuma mind valóság.Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta.Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) magyarruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a legkizárólagosabbmagyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, akikhallották tőle ezen erős mondást: wir Ungarn lassen unsere Rechte nichtconfisciren! Már akkor a nyugalmazott tábornagy magyarországi földbirtokosvolt.Ehhez a néhány szóhoz is magyarázat kell: magyar ruhában, szélesszalagú darutollas túri süveggel.A Bach-korszakban annyira ment az állambölcsek figyelme, hogy méga magyarok öltözetére is kiterjedt. Miniszteri rendelet folytán betiltatotta széles szalagú kalapok viselése; de különösen a tollviselés a kalapokmellett. E klasszikus rendelet végrehajtására az alföldön éppen egymagyar nemesi családból származott kerületi főnök vállalkozott, aki sokszázadon át érdemekkel tetézett ősi családnevét Bonyhádyra változtatta,s aki az országos vásárokon szedette le a kalapok mellől a tollakat; amiértaztán megörökíttetett az országszerte énekelt népdalban:Kecskeméten kidobolták, Hogy a tollat ne hordozzák. Most a tollat kettőszedi, Amsli zsidó s a Bonyhády...""
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)
A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is.
Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájában.Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult. Két gyakorlati év után, mint oly sok köznemesi származású magyar irodalmár, ő is ügyvédi oklevelet szerzett. Sose volt szüksége arra, hogy hivatalt vállaljon, 1846-tól haláláig meg tudott élni írásművészetéből.
A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.