A kitűnő regény egyfajta Don Quijote-történet. A 19. sz. vége táján az egykori Észak-Magyarországon (a mai Szlovákiának is az északi felében) élő előbb csak hóbortos elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga...
ár a könyvön:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
1300 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár) az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek.
ár a könyvön:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
999 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár) az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek.
ár a könyvön:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
990 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár) az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek.
A kitűnő regény egyfajta Don Quijote-történet. A 19. sz. vége táján az egykori Észak-Magyarországon (a mai Szlovákiának is az északi felében) élő előbb csak hóbortos elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré: nedeci várában udvart (élősködő léhűtőkkel) és magánhadsereget (páncélos lovagoknak és Rákóczi-korabeli vitézeknek öltöztetett parasztokkal) tart fenn, majd várúrnőt is szerez (egyik cirkuszigazgatótól megvásárolja Esztella műlovarnőt), akit - amikor megszöktetik - visszakövetel Beszterce városától. A város magisztrátusa kigúnyolja, erre "hadba vonul" ellene. Rokonsága - a nagyobb botrányt megelőzendő - a város vezetőivel szövetkezve csellel él: az "elrabolt" Esztella helyett túszt, a kegyelemkenyéren tengődő világszép Apolkát kínálják fel. Pongrácz gróf elfogadja a cserét és kegyesen a város színlelt magyarázkodását is, (amit erre felfogadott komédiások tolmácsolnak neki), visszavonul várába, Apolkával együtt. A lány apjaként szereti a félnótás grófot, sőt önfeláldozó ápolásával életét is megmenti, amikor az párbajban (amit egyébként Apolka becsületének védelmében vív), súlyosan megsebesül. Pongrácz gróf lányává adoptálja Apolkát, az így kialakult család boldogságát azonban feldúlja Apolka ügyvéddé cseperedett egykori játszópajtásának és titkolt szerelmének váratlan feltűnése. Sőt, amikor Tarnóczy ügyvéd úr arra vetemedik, hogy megkérje Apolka kezét, Pongrácz gróf a vár börtönébe záratja és - élve ősi pallosjogával - le akarja nyakaztatni. Az ügyvédet ugyan a megyei uraknak sikerül kimenekíteni, de az újabb botrány hírére a gróf elleni csigalassúsággal haladó eljárás meggyorsul, a főrendi ház mentelmi bizottsága elhatározza az elmebeteg gróf kiadatását. Ennél is súlyosabban sújtja azonban, hogy ellenségei Apolkát vissza akarják cserélni az időközben lezüllött, megöregedett Esztellára. A "hadiregula" a csere megtagadását nem teszi lehetővé, sőt Apolka is szeretné követni szerelmét. Pongrácz gróf összeomlik: egy utolsó nagy mulatozás után rendre elbúcsúzik szomszédaitól, befekszik külön erre a célra készített óriási koporsóba (megölt kedvenc lova mellé) és kileheli a lelkét. A könyv a magyar irodalom realistavonulatának egyik kiemelkedő alkotása, hősében (aki a szerző regényírói művészetének köszönhetően bolondériái ellenére is elnyeri rokonszenvünket) Mikszáth kissé a korabeli magyar társadalom megkésettségét is ábrázolta. A mű kezdő olvasónak éppúgy ajánlható, mint azoknak, akik mindeddig nem jutottak olvasásához. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői. http://legeza.oszk.hu)
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.
Az Ön adatainak védelme és a felhasználói élmény javítása érdekében weboldalunk különböző sütiket (cookie) használ.
Az "Összes elfogadása" gomb megnyomásával elfogadja a sütik használatát. A "Testreszabás" gomb megnyomásával a sütikről részletes információkat olvashat és egyedileg beállíthatja azokat.
Cookie-k és Adatvédelem
Mik azok a sütik (cookie-k)?
A cookie-k szöveges fájlok, amelyek egy weboldal információit tárolják a számítógépen. Kétféle sütit különböztetünk meg: az első
az oldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a másik pedig a magasabb szintű felhasználói élményhez szükséges.
Elengedhetetlen sütik
Ezeknek a sütiknek mindig be kell lenniük kapcsolva, mivel segítenek a felhasználói fiókkal kapcsolatos műveletekben és az
adatvédelmi beállítások tárolásában.
Személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések
Az alábbi cookie-k használatával hozzájárulhat a személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések megjelenítéséhez, valamint
segíthet nekünk jobban megérteni és fejleszteni az oldalunk teljesítményét.