Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az ,,újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült...
Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az ,,újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert - inkább csak emlegetett - munkák élményteli befogadására. ,,A nótás, dínom-dánomos magyar tönkremenés példázata kíván lenni" - írta Móricz egy ajánlóban arról a regényéről, amelyet az Úri murival párban a legvadabb, leglázasabb dzsentri-ábrázolásként emlegettünk minduntalan. Pedig a Kivilágos kivirradtig (1924) egyfajta írói szintézis: a mindenkori pótcselekvések, az emberi és animális lét átjárásai, az értelmes emberi élet fenyegetettsége, s persze az elfojtott, eltorzuló érzékiség, a házasság intézményének válsága mind-mind időtlen témái Móricznak. Móricz radikális modernsége mutatkozik meg a regény lapjain, mint ahogy bátor kísérletezőnek bizonyul a Forró mezőkben is: az ún. elitművészet ötvözése ez a regény az ún. kommersz műfajokkal, azaz a társadalmi analízisé a krimivel. A Forró mezők (1929) tulajdonképpen detektívregény, egy megtörtént és földerítetlenül maradt gyilkosság nyomán bravúros poénnal záruló fikció - az ismert Móricz-i, vidéki televényben. Itt már a Rózsa Sándor- kötetek felé tájékozódó íróval találkozunk, aki utat keres megfogyatkozó közönségéhez, nem akármilyen színvonalon.
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.