Az írók titkos élete

Guillaume Musso : Az írók titkos élete A nyolcadik Musso kötetem után az a benyomásom, hogy Musso nagyon megosztó író, hát még a regényei! Ez a regénye se egy egyszerű krimi, hanem egy bonyolult, izgalmas fikció, átszőve valós történelmi szálakkal. Egy kitalált sziget, Beamount, egy visszavonult, titokzatos író Nathan Fawles és misztériumai. A helyszín és könyvben szereplő író személye teljesen hihető, majdnem rákerestem a neten. Érdekes hogy mindig más szemszögéből látjuk a történetet, mindaddig, míg a szálak össze nem futnak egy mussos csavarban. A regény baljós szála boritékolta, hogy valaki/valakik csúnyán fogják végezni, de Raphael halála meglepett, és még is döbbentett. Ez az ami nem tetszett, de maga ez egész regény magával sodort, végig izgultam lapról - lapra, hajtott hogy minél előbb kiolvassam a könyvet. Az epilógus kicsit megzavart, első olvasatra nem tudtam hova tenni. Az idézetek, mint az összes többi könyvében, nagyon találók és elgondolkodtatók. "Az íráshoz mindenekelőtt fenék kell" (ezt kivéve)