És azután ...

Úgy érzem, hogy engem a misztikummal átitatott spirituális vonal csak részben érintett meg. Ez a regény nálam a könnyen, gyorsan olvasható, de nehezen emészthető kategóriába került. SPOILER : Nathan egy sikeres ügyvéd, de ezért a sikerért nagy árat fizet. Felesége, aki gyermekkori szerelme, pont a munka miatt hagyja el. A prológusból kiderül, hogy nyolcéves korában megérintette a halál szele. Ez az vonal az, amire a könyv épül. Nathant megkeresi egy híres orvos Goodrich, aki az "életről és a múló időről" beszél neki. Nathan nagyon sokáig nem érti, hogy Goodrich mit akar tőle. Ez a hitetlen értetlenség felbosszantott,mert számomra egyértelmű volt a "megkeresés. Nathan továbbra se érti, hogy miért pont őt kereste meg a hírnök, mi dolga van neki ilyen fiatalon a halállal. A félreértések miatt átértékeli az életet. Saját halandósága ráébreszti arra, hogy a mi a fontos, mit kell jóvá tennie. Kérdések sora ötlött fel bennem :Van olyan hogy eleve elrendelés? Elkerülhetjük a sorsunkat? A regény minden kérdésünkre választ ad:"Senkinek nincs hatalma a halál órája fölött. És nem lehet kétségbe vonni a végső döntést." De hogyan is lehetne elfogadni egy világot, ahol az élet és a halál ilyen pontosan meg van írva a sorsunkban? Vajon van egy hely, ahova mindannyian megyünk? Pedig talán mégis van valami. Egy rejtély. Egy hely, ahová mindannyian megyünk." Igen, mindannyian elmegyünk, de nagyon nem mindegy, hogy mikor. Nathan mire megvilágosodik, addigra rájön, hogy egy szerettünk elvesztése által érthetjük meg feladatukat az életben." Nem a halál a rossz. Hanem a