Bővebb ismertető
Az ember a tudomány segítségével újrateremti a dinoszauruszokat... de vajon milyen az a világ, amely a géntechnológia játékszere? Alan Grant, a híres őslénykutató két másik tudós és egy ügyvéd kíséretében a Costa Rica nyugati partjához közeli Isla Nublar szigetre érkezik, hogy ,,elmondja véleményét" a különc, gátlástalan multimilliomos, John Hammond új ,,szabadidőparkjáról" a közelgő nyitás előtt. A tét hatalmas: a hosszú évek megfeszített kutatómunkája és sok-sok millió dollár elköltése árán létrehozott parknak az első ,,vendégek" előtt jelesre kell vizsgáznia, ellenkező esetben a befektetőket képviselő ügyvéd leállítja az egész projektet. Hammondnak a világhírről, a boldogan mosolygó gyermeki arcocskákról és persze a gigantikus bevételekről szőtt álmai veszélybe kerülnek. A parkba érkezve a vendégek elképedve szembesülnek azzal, hogy Hammond megvalósította a lehetetlent, és a Jurassic Park pontosan az, amit a neve sugall. Kezdetét veszi az első kalandtúra, és hamarosan kiderül, hogy hiába a sokszorosan túlbiztosított védelmi rendszer, a természet utat tör... A könyv olvasása igazi nyolc napon túl gyógyuló élményt nyújt - Michael Crichton oldalról oldalra építi fel a hihetlen történet fordulatait, s a cselekménybe szinte észrevétlenül simulnak bele az érthetővé tett tudományos ismeretek. Az Androméda-törzs, A gömb, Zaklatás, Jurassic Park... kivételes alkotások egy kivételes amerikai művész és tudós: MICHAEL CRICHTON író, forgatókönyvíró és filmrendező munkái közül. Michael Crichton (1942-2008) a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb írója volt világszerte. Regényei az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az USÁ-ban a mozis (Zaklatás) és a televíziós (Vészhelyzet 1. epizód) nézettségi és a könyveladási (Zaklatás) listákat. Regényei többségében a legújabb és az olvasók számára legizgalmasabb tudományterületek (géntechnológia, mikroelektronika, kvantumfizika stb.) művelői a főszereplők, akik az adott tudományág (akkor még) ismeretlen határvidékeit kutatva kerülnek elképesztő, a képzeletet megindító kalandokba. Írásai közös jellemzője a tudományos ismeretek hiteles, tömör és közérthető beleszövése a cselekménybe: ezek bemutatása nem megakasztja a történetet, hanem előreviszi és újabb izgalmakat sejtet. Több műfajban is maradandót alkotott: techno-thriller (pl. Gyilkos nap), történelmi kalandregény (pl. Ködsárkányok), sci-fi (pl. Az Androméda-törzs), történelmi krimi (A nagy vonatrablás), techno-kaland (pl. Idővonal). Michael Crichton nemcsak íróként és filmrendezőként (pl. Kóma), hanem ismeretterjesztő tudósként is elismert személyiség volt, a tudományos kutatás, a tudomány iránt érzett felelősség és a humanizmus szószólója.
John Michael Crichton (Chicago, Illinois, 1942. október 23. – Los Angeles, 2008. november 4.) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Első megjelent regényétől (Az Androméda-törzs 1969) kezdve az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerűbb szerzője (bár hasonló sikereket ért el nem sci-fi témájú könyveivel, így Zaklatás c. regényével és más krimikkel, filmjeivel is). Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik.
Egyéni témaválasztásának és -feldolgozásának lényege, hogy egy progresszív fázisban lévő tudományágat (mint az Átprogramozott emberben a magatartásmódosítást, a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, a Repülő koporsóban a tömeges polgári légiközlekedést, az Idővonalban a kvantumfizikát, a Prédában a nanotechnológiát, Félelemben c. könyvében pedig a globális felmelegedés témakörét) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva. Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozza, melyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentál.
Summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Harvard Egyetem irodalomszakán 1964-ben. Vendégoktató az angliai Cambridge-ben, majd a Harvard orvostudományi karának hallgatója. A '70-es évek elején doktori ösztöndíjas a Salk Biológiai Kutatóintézetben, majd a Massachusetts Institute of Technology munkatársa 1988-ban.
Irodalmi tanulmányait félbehagyta, mivel igazolva látta az oktatási metódusokkal kapcsolatos régi kételyeit, amikor egy saját néven beadott George Orwell-novellára csak 4-es osztályzatot kapott a Harvardon. Ezt követően egy évet európai utazással töltött, majd orvosi tanulmányokba fogott. A legnevesebb amerikai kutatóintézetek gyakornoka és munkatársa – első regényeinek témáját is e téren szerzett tájékozottságából merítette. A tudományos pályát elhagyva a '70-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol írói és filmrendezői tevékenységbe kezdett.