Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez [eKönyv: epub, mobi]

Egy évtized telt el az Fmhtv. hatálybalépése és a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe kerülése, nyolc év pedig e kommentár első kiadásának megjelenése óta. Az utóbbi években alapjaiban változott meg a magyar civilisztika joganyaga, ami jelentős hatással volt a fizetési meghagyásos eljárás szabályaira és gyakorlatára is. Elég csak az új Ptk.-t, Pp.-t és kapcsolódó jogszabályaikat említeni. Természetesen az Fmhtv. sem kerülhette el a változást: a több mint fél tucat érdemi módosítás közül horderejét tekintve egyértelműen kiemelkedik az új Ppé., mely többé-kevésbé összhangot teremtett a törvény és a Pp. között, jelentős terjedelemben újraszövegezve a kommentár tárgyát képező jogszabályt. A Pp. hatálybalépése óta eltelt majd három év alatt felszínre kerültek nemcsak a perjogi kódex, de az Fmhtv. módosult szabályainak a hézagai, jogértelmezést igénylő kérdései, a közjegyzői és bírói gyakorlat pedig igyekezett ezekre megoldást találni. Mindez kellő indokot és alapot teremtett jelen könyv második kiadásának az elkészítésére. A kommentár, amelyet az Olvasó a kezében tart, nem pusztán hatályosított változata a 2012-ben megjelent elődjének. Az első kiadás anyagát teljesen átdolgoztam, és mind az azóta felmerült releváns jogesetekkel, mind az új. Pp. és Ppé. hatálybalépése folytán bekövetkezett jogszabályváltozások tárgyalásával, valamint ezek joggyakorlatának ismertetésével kiegészítettem azt. A jobb megérthetőség kedvéért a koncepcionálisabb jellegű változások, mint például a kézbesítési fikció és a kézbesítési kifogás bevezetése kapcsán nem kizárólag az új szabályokat tárgyalom, hanem jogtörténeti jelleggel bemutatom az 1952-es Pp. és az Fmhtv. 2018 előtti szabályait és az azzal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket is, így átfogó kép kapható arról is, mi indokolta az új Pp. adott szabályait, illetve azok elérték-e a jogalkotó céljait. Szintén az érthetőség előmozdításaként a 2018. január 1-jétől bevezetett terminológiai változtatásokat, mint például az érdemi vizsgálat nélküli, hivatalbóli, illetve a keresetlevél tekintetében idézés kibocsátása nélküli elutasítás helyett restituált visszautasítás fogalmát a korábbi joggyakorlat tárgyalása során zárójelben jelöltem az eredeti terminus technicus mellett.Azokat a bírói és közjegyzői gyakorlatban felmerült jogeseteket, melyek a ma hatályos jogi környezetben is irányadóak lehetnek, továbbra is tartalmazza a kommentár. Természetesen semmilyen jogalkotás nem lehet tökéletes, véglegesen kész, ezért a könyv elődjéhez hasonlóan kritikai szemlélettel maga is felhívja a figyelmet azokra a kodifikációs hibákra, melyek elhárítása a jogalkalmazás problémáinak megoldását nagyban segítené. Bízom abban, hogy ahogy az első kiadás, úgy a második is katalizátora lehet nemcsak a joggyakorlat egységesítésének, de az eljárásjogi kodifikációnak is. (Szécsényi-Nagy Kristóf) A kiadványt elsősorban ügyvédeknek, közjegyzőknek, bíráknak, illetve jogtanácsosoknak ajánljuk.