Öt perc múlva meghalsz, mondj valamit [eKönyv: epub, mobi, pdf]

Az Egyesült Államokban Texas az az állam, amelyben a legtöbb halálos ítélet születik. Texasban pedig Huntsville-ben van az a börtön, ahol a halálra ítélteket - méreginjekcióval - kivégzik. Az elítélteket egy műtőasztalra emlékeztető priccsre kötözik, majd jobb és bal karjába infúziót vezetnek. Ezután benyújtanak a szája elé egy mikrofont, és lehetőséget adnak a számára, hogy mondja el utolsó szavait, mielőtt meghal. Az így született hangfelvételeket megőrzik. Ez a könyv a halálukra várók utolsó üzeneteiből közöl válogatást. Részlet a könyvből:,,Az elítélt 13 órakor megérkezik a huntsville-i börtönbe. Fegyveres őrök elkísérik a 'halálházba', bezárják a cellájába. 13 óra 20-kor bemegy hozzá Jim Brazzil lelkész. Vele marad az utolsó pillanatáig, sőt még azon is túl.14 órakor a halálraítélt telefonon felhívhat egy személyt. Akár egy órán át is beszélhet, ha akar. Általában sokkal rövidebben elintézik. 14 órakor bejön a cellába a védőügyvéd, és (ha van) a lelki tanácsadó. Most már négyen zsúfolódnak össze a kis cellában: a halálára váró, a lelkész, az ügyvéd és a lelki tanácsadó. Itt várakoznak 16 óra 30-ig. Ekkor jön menetrendszerűen valami étel. Lassan kell enni, hogy teljen valahogy az idő az elmúlásig. Texas állam 2011 szeptemberében megszüntette azt a gyakorlatot, hogy állampénzből gazdag lakomát rendelhettek maguknak az elítéltek. Most kapnak valami börtönkosztot, ha kérik.- Rendkívül lassan telik az idő - mondja Brazzil lelkész -, megpróbálom őket rábírni arra, hogy énekeljenek. Nem feltétlenül szent énekeket. Sok köztük a moszlim. Vagy hogy tornásszanak egy kicsit. Ez annyira idegesítő időszak! Volt köztük olyan, aki ügyvédvicceket mesélt az ügyvédjének.17 óra 55 perckor kezdődik a vég.- Öt perccel hat előtt felveszem a zakómat, és elindulok a 'halálházba' - mondja a főbörtönőr. - Pontosan 18 órakor valamelyik főnököm két hívást kap: az egyiket a kormányzó irodájából, a másikat a főügyész hivatalából, hogy minden rendben, végrehajtható az ítélet. Akkor bemegyek a cellába, és azt mondom: 'Itt az idő.' Nyitva hagyjuk a cellaajtót, az elítélten nincs se kézbilincs, se lábbilincs, körülvesszük a csoport tagjaival és bekísérjük a kivégzőkamrába.A csapat a következőkből áll: fejember, balkézember, jobbkézember, ballábember, jobblábember. A jobblábember kéri meg a rabot, hogy üljön a priccsre, aztán feküdjön hanyatt, fejét tegye a párnára.Körülbelül harminc másodperc alatt az elítélt meg van szíjazva.- Profik vagyunk - mondja a fejember. - Van, aki nyugodt, van, aki izzad, van, aki sírni kezd. Van, akin érződik a félelem szaga. Van, aki a szemedbe néz, és azt mondja: 'Köszönöm'. Hülye érzés.18 óra 05-kor megérkezik az orvos csapat. Mintha csak műtét előtti altatáshoz készülnének. Mind a két csuklón kikeresik a vénát, bekötik az infúziót. Más ez, mint a kórházi. A kivégzőhelyiségben csak a tűk, a vezetékek vannak, az altatóval és a méreggel teli zacskók egy másik szobában."