Szendrey Júlia elbeszélései és meséi

Noha egyre inkább rögzül a köztudatban, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor felesége, hanem önálló alkotó is volt, irodalmi munkásságának egy jelentős része mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban. Ez a kötet a jelenleg fellelhető összes elbeszélését és meséjét tartalmazza.

Az írások egy része megjelent a 19. századi sajtóban, ez alapján Szendrey Júliát kortársai "szokatlanul élénk fantáziával és mély érzésvilággal" rendelkező, "szellemdús" írónak tartották. A művek egy másik része azonban máig publikálatlan volt. Így az olvasóközönség most először találkozhat Szendrey Júlia írói világának olyan jelentős főszereplőivel, mint például a szabadságharcos férj hősiességének terhével küzdő honvédfeleség. Az elbeszélések és mesék szinte szélsőségesen sokrétűek: vannak közöttük bonyolult pszichológiai folyamatokat bemutató, megrázó történetek, és családi használatra készült, gyermekeket megszólító írások is. Gyakran olyan ma is aktuális kérdéseket állítanak középpontba, mint a magány és a szerelem megtapasztalása vagy a média hatása az egyén gondolkodásmódjára és kapcsolataira.

Szendrey Júlia elbeszélőként sokat bíz az olvasó fantáziájára, írásait gyakran nem lineáris történetvezetés jellemzi, az események fonalát - megnyugtató lezárás helyett - olykor épp a dramaturgiai csúcsponton szakítja meg. Műveinek változatos elbeszéléstechnikája, különböző irodalmi hagyományok metszéspontjában elhelyezkedő, mégis egyéni látásmódja a korszak figyelemre méltó alkotásaivá teszik írásait.
Gyimesi Emese (sz. 1990) irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Korábbi kötetei:
Szendrey Júlia összes verse, Budapest, Kortárs Kiadó, 2018.
Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában. Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila,
Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai, 1840-1870. Budapest, 2019.
Szendrey Júlia irodalmi pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok. Budapest, Ráció
Kiadó, 2021.