kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Főoldal   >   eKönyv   >   Történelem   >  

Politika

HELLER ÁGNES - Igazság a politikában [eKönyv: pdf, epub, mobi] eKönyv

Igazság a politikában [eKönyv: pdf, epub, mobi]

HELLER ÁGNES

A hónap könyve , Megjelenés: 2012. október 02.
eKönyv
 
Ez az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik - attól, amit a modern világ más szféráiban...

1190 Ft
Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
Ez a termék törzsvásárlóként akár 1107 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Ez az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik - attól, amit a modern világ más szféráiban ,,igazságon" értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.Heller ÁgnesAz egyik legismertebb magyar társadalom tudós. Széchenyi díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Lukács György tanítványa volt az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958-1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963-1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófiai tudományok doktora (Dfc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben egy hosszú ,,tanulmányútra" indult, emigráns lett. Tanított a Berlini Egyetemen, az ausztráliai Le Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a Sao Paoloi egyetemen, végül New Yorkban, a New School egyetemen kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még akkor is fenntartotta, amikor már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti ELTE-re. 1929-ben született, nyolcvan év fölött is igen aktív.A hónap könyvében megjelent dolgozatának korrektúráját Rio de Janeiróból és New Yorkból végezte.Részlet a könyvből:,,A modern szférák egyikének sincs köze a kinyilatkoztatott igazsághoz. Sőt, inkább azt mondhatnánk, hogy ezeknek a szféráknak az általános normája kizárja akárcsak az utalást is erre. Kinyilatkoztatott igazságnak nincs helye a gazdaság, a jog, a tudomány és a politika szférájában. A nem kinyilatkoztatáson alapuló szférák tükröt tartanak az amúgy is domináns modern politika - különösen a demokratikus politika - elé. Ez utóbbin én a pluralizmust, a hatalmi ágak szétválasztását, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a szabadságjogokat értem. A politika központi pozíciót foglal el a szférák között, mert a politikai szféra szereplőinek jogosítványuk van arra, hogy függetlenek legyenek a másik háromtól, azok speciális igazságosságától és jogosságától, s ugyanakkor bírálja ezeket az igazról, a helyesről, a jogról alkotott saját felfogása alapján. A fundamentalista, totalitáriánus, valamint lényegében antidemokratikus államokat jellemzi az, hogy ismét felbukkan a kinyilatkoztatott igazság. Ezek az úgynevezett ideológiákA totalitáriánus rendszerek eredetéről szóló könyvében Hannah Arendt az írta, hogy a totalitáriánus államokban nincs politika. Koncepciója furcsán hangzott, de tökéletesen igaza volt. A modern időkben a kinyilatkoztatott igazságnak nincs helye a politikában. Az ideológiák visszahozzák a kinyilatkoztatott igazságot abban az értelemben, hogy az ő igazságuk állítólag kétségen felüli. Nem lehet mindaddig falszifikálni, amíg a domináns erő használja ezeket. A kinyilatkoztatás lehet vallási eredetű, mint az iszlamistáknál, lehet a történelemre hivatkozni nagy ,,T" betűvel, mint azt a kommunisták tették, vagy a megfelelő fajra, miként ez a nácizmus és egyfajta fundamentalista nacionalizmus esetén történik. Az ideológiát ráerőltetik a másik három szféra normáira és szabályaira, vagyis a tudományra, a jogra és a gazdaságra. Ilyen ideológiai értelemben az igazságra való hivatkozást - miképpen Arendt mondta -, ki kell tiltani a modern demokratikus állam politikájából.Ott, ahol nincs megkérdőjelezhetetlen igazság, ahol kétség, kritika, elutasítás van, ott cáfolat, falszifikálás is van. Röviden: arról, amit igaznak tartanak, mindig bebizonyosodhat, hogy nem igaz. Tudjuk, hogy a modern tudományban csak azok a kijelentések, elméletek, koncepciók lehetnek igazak, amelyek nyitottak a cáfolatra is. Más állítások se nem igazak, se nem hamisak, ezek egyáltalán nem tartoznak a tudomány szférájába. Ugyanez mondható el a modern politikáról. Csak azok a politikai projektek nevezhetők igaznak, amelyekről bebizonyosodhat, hogy hamisak. A szereplőknek feltételezniük kell, hogy bebizonyosodhat: hibáztak. És létezhetnek állítások - például ellenzéki pártok és mozgalmak részéről - , amelyek azt üzenik, hogy a projekt egész egyszerűen rossz. Ez az ellenzék kötelessége, mindenek előtt az ellenzéki sajtóé. Ha nincs senki, se intézmény, se mozgalom, se sajtó, amely kimondaná, hogy az, ami folyik, az rossz, és más projektek ennél jobbak, vagy igazán jók lennének, akkor nem beszélhetünk modern politikáról, modern államról és semmiképpen nem beszélhetünk demokráciáról."
Könyv adatok
Cím: Igazság a politikában [eKönyv: pdf, epub, mobi]
Szerző: HELLER ÁGNES
Kiadó: A hónap könyve
Megjelenés: 2012. október 02.
ISBN: 9789638951984
Szerzőről
HELLER ÁGNES további művei
Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. –) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye. Az első férje Hermann István volt.

Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.

Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával
Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.

Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.

A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet