Nehéz elképzelni, hogy a történelem híres alakjai egykor ugyanolyan gyerekek voltak, mint bárki. Nem fogadtak szót, rugdalóztak a pad alatt, csúfolódtak, verekedtek. Sokukról feljegyezték, mit tanult, milyen játékokkal játszott, mely gyerekbetegségeken esett át. Hánykor kelt...
Nehéz elképzelni, hogy a történelem híres alakjai egykor ugyanolyan gyerekek voltak, mint bárki. Nem fogadtak szót, rugdalóztak a pad alatt, csúfolódtak, verekedtek. Sokukról feljegyezték, mit tanult, milyen játékokkal játszott, mely gyerekbetegségeken esett át. Hánykor kelt iskoláskorában Napóleon, és hány babája volt Viktória királynőnek? Milyen ruhában ment iskolába Lincoln az első tanítási napon, és mivel ríkatta meg kisöccsét Lenin? Mit csinált Hitler a bizonyítványával, miután három tárgyból megbukott? Hány öltéssel varrták össze Kennedy biciklizés közben szerzett sebeit? Kinek az osztályát jutalmazta a tanár whiskyvel vagy bagóval? Kit itattak másnaposság ellen tejben és csokoládéban felvert tojással, és kit tartóztattak le egyetlen éjszaka alatt négyszer? Lehet, hogy a nagy emberek eleve ,,nagynak" születtek, és gyermekkorukban is kiemelkedő képességekkel bírtak? Vagy neveltetésük, környezetük tette őket naggyá? Miből lesz a cserebogár? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a kötet.
Hahner Péter (Budapest, 1954. június 27. –) magyar történész, tanszékvezető egyetemi docens.
Középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte. 1973 és 1977 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–magyar, 1978 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar kiegészítő szakán, 1983-tól 1985-ig az ELTE történelem szakán tanult. PhD-értekezését 1996-ban védte meg.
1977-től két évig a Nemzetközi Előkészítő Intézet segédkönyvtárosaként, majd újabb két évig a Fővárosi Moziüzemi Vállalat közművelődési üzemvezetőjeként dolgozott. 1981-ben az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője lett.
1985 óta a pécsi egyetemen tanít történelem szakon. Ugyanebben az évben jelent meg első könyve a Bastille bevételéről. 1994-ben jelent meg Alexis de Tocqueville A régi rend és a forradalom című művéből készült fordítása. 1998-ban a Történelemtanárok Egyletének tagja lett. 2001 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe a nagy francia forradalom története és történetírása. Gyakran publikál hetilapokban, könyvismertetései többek között az Élet és Irodalomban jelennek meg.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.