Bővebb ismertető
Balla Zsófia - kortársi költészetünk jelentős alakja - jó ötven esztendeje van jelen a magyar irodalmi életben: pályája első, 1968-as A dolgok emlékezete című kötetétől a 2016-os Más ünnepekig hatalmas ívet írt le, s a költő az utóbbi években is emblematikus versekkel jelentkezett. Gyűjteményes kötetünk az írói jelenlét esztendeit három szakaszra bontja.
Balla Zsófia költészete kettős gyökerű: a kolozsvári indulás évei és évtizedei után a magyarországi alkotói periódusban válik egyetemes érvényűvé, itt kezd helyet foglalni a magyar líra legszebb teljesítményei között. Kötetünkben újra megpillanthatjuk a korai tárgyversek játékos világát, a hangsúlyosan zenei indíttatás sorozatait, a szorongató kisebbségi létben keletkezett drámai alakzatokat, a kései diktatórikus kor ellenében írott poémákat. A költőnő 1993-as áttelepülése után rövid ideig még keresi hangjának modulációit, majd a kilencvenes évek második felétől újra megtalálja és elmélyíti azt a tónust, amely a legpontosabban megfelel lírai alkatának, művészi szándékainak, kiérlelt költői ízlésének. Három legutóbbi, már Magyarországon megjelent kötetében újra felerősödnek (A harmadik történet, A nyár barlangja, Más ünnepek) e költészet már ismert állandó jegyei: érzékletes tárgyi szemlélete, pezsdítően metaforikus beszédmódja, erős képlátása, mindinkább a létkérdésekre összpontosító attitűdje.
Mert Balla Zsófia költészetét ez jellemzi: életszeretet, anyagszerűség, tragikus tudat, nagy motívumaihoz fűződő hűség, ugyanakkor rejtett humor, nem ritkán öniróniával, gunyoros harmóniákkal tarkítva. De az olvasó a sorok mélyén főleg a derű fényeit, a jóság teljesedésének lehetőségeit érzékeli. Az életmű azt üzeni: merj úgy létezni, hogy közben nem árulod el emberségedet. A művészet megváltó erejével a remény ellenére remélni: talán ez ennek a költészetnek lényegi híradása.
„Péntek volt – a hét legszebb napja azoknak, akiket nem bántottak otthon –, és én nyöszörgésre ébredtem.”Maarja Krango észt írót és műfordítót egy nagyobb terjedelmű interjúban Márkus Virág kérdezte, Parti Nagy Lajos különleges stílusában esszét írt A magyar nyelv nagyszótáráról, Csuhai István recenziót Colson Whitehead nagysikerű regényéről, Wölfinger Kitti Balla Zsófia összegyűjtött verseket tartalmazó kötetét recenzeálta az irodalmi hetilap legújabb számában, ezenkívül többek között Aczél Géza és Ágoston Tamás verseivel, Major Eszter Anna, Mátyás Győző és Vári Attila prózáival, Grecsó Krisztián tárcanovellájával, Sinkó István kiállításkritikájával, Herczog Noémi rádiójátékról és Károlyi Csaba rádiós műsorról szóló kritikájával találkozhatunk a 2020. évi hetedik Élet és Irodalomban.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Egytől egyig izgalmas események márciusban! A tavasz első hónapja a népszerű könyvesbolt kínálatában egyértelműen a szépirodalom dominanciáját hozza: fontos prózai, lírai kötetek és gyűjtemények bemutatója, mesekönyv-bemutató, zenével kísért hangköltészet, folyóirat-lapszámbemutató és irodalomtörténeti munka prezentálása, a megszokott ÉS-kvartett legújabb alkalma során egy Aegon-díj shortlistes könyv kerül a főszerepbe, a hónap végére pedig még egy kis történelmi múltidézés is belefér a programba.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>