Bővebb ismertető
Az Egyház fegyelmi rendje szorosan összetartozik Isten népének misztériumával. Az első
keresztény nemzedékek felfogásában a hitbeli tanításnak, az erkölcsi cselekvésnek, a litur-
gikus ünneplésnek és a szervezett közösségi életnek egyetlen szabályrendszere volt: az
apostoli hagyomány. A későbbi századok során a hit és a fegyelem szabályai fokozatosan
elkülönültek, bár teljesen soha nem szakadtak el egymástól. Az Egyház nem érezte úgy,
hogy alapítójával és az ő tanításából származó fegyelmi eszménnyel szemben teljesen füg-
getlen lett volna, és szabad elhatározásból bármilyen tartalmú törvényekkel tetszése szerint
alakíthatná a maga szervezetét és működését. Ebből a logikából érthető, hogy az egyház-
jogi szabályozás egyedi kérdések megoldásán keresztül jutott el olyan általános elvekhez,
amelyek apostoli örökségének követelményeit a változó korok különböző helyzeteihez
alkalmazták. A kötet tanulmányai egyrészt az egyházjogi hagyomány történeti dimenzióját
kívánják bemutatni, másrészt a mai egyházi élet konkrét kérdéseire keresik a jogi válaszokat.