Sorozatunk első kötetében a régi magyar színjátékok jellegzetes és közkedvelt figuráit, a furfangos deákot, a deák után epekedő vénlányt, a hiszékeny nemesembert, a csalárd szolgát látjuk megelevenedni a színpadon. Ezeket a vígjátékokat kevesen ismerik, holott nyelvi humoruk, tematikájuk különlegesen izgalmas drámavilágot teremt. Igyekeztünk többféle szempont szerint válogatni: a drámák között van olyan, amelyhez csak két szereplő és néhány kellék kell, de vannak olyanok is, amelyek sokszereplősek, s akár egy kisebb zenekarra vagy táncegyüttesre is szükség lehet az előadásukhoz. A korosztályok szerint is többféle darabot választottunk: a kisebb és a nagyobb diákok, az általános iskolások és a középiskolások számára is érdekesek lehetnek ezek a szövegek. A színjátékokat mai helyesírással közöljük, néhány helyen nyelvileg is aktualizáljuk, de ahol különösen hangulatos, ott meghagyjuk a régies beszédmódot is.
A korabeli színházi gyakorlatban ezeket a szöveget közkincsként kezelték, szabadon átdolgozták, rövidítették, átírták vagy éppen aktualizálták: kicserélték a helyneveket, a tájszavakat, helyi vonatkozásokkal színesítették a szöveget. Ezt az eljárást ajánljuk a mai rendezőknek, színpadra állítóknak is. Azzal a reménnyel indítjuk el ezt a sorozatot, hogy egy több száz éves hagyományt felelevenítve, jelentősen tudjuk gyarapítani a mai magyar színjátszók repertoárját, s hamarosan találkozhatunk ezekkel a szövegekkel az iskolai ünnepeken és a színjátszófesztiválokon.


A kötet tartalma: Bevezető, Borka asszony és György diák, Vargaműhely, a tunyák oskolája, Garaboncás László, Bachus, A kincskapáló, Bibliográfia