Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >   Ismeretterjesztő  >   Társadalomtudomány  >   

Nagy Szilvia - Szabó Anna Eszter

Egyetemista lány támogatót keres

Kiadó: 21. Század Kiadó
Oldalszám: 271 oldal
Megjelenés: 2012. április 27.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789638937933

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

2541 Ft     2990 Ft

15% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2332 Ft
Szállítás: 3-6 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek

Fischer Eszter

Fischer Eszter - Meleg a gyerekem?
1258 Ft
1480 Ft
15%
megtakarítás

BLACK, ANNA

BLACK, ANNA - Tudatos jelenlét
2392 Ft
2990 Ft
20%
megtakarítás
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még

Pósa Árpád

Pósa Árpád - A VETKŐZTETŐ - 400 FT
320 Ft
400 Ft
20%
megtakarítás

Bartos Erika

Bartos Erika - Bogyó és Babóca zenél
1691 Ft
1990 Ft
15%
megtakarítás
Bővebb ismertető

Lányok a szomszédból. Diákok. Csinosak és fiatalok. Diplomára, jó életre, boldogságra vágynak. Olyanok, mint bármelyik "húszas csaj". Másfelől nagyon is mások. Lili, Zsófi, Heni és Frida prostituáltak.

Egyetemista lányok, akik a szexből élnek. Függetlenek, okosak és megválogatják, kivel fekszenek le. De ettől még prostik. A szerzők, akiknek sikerült elnyerniük a lányok bizalmát, bevezetik az olvasót különös világukba, végigkövetjük útjukat a kezdeti bizonytalan lépésektől a vidéki masszázsszalonig, a pesti swinger klubig és a svájci "kiküldetésig". Fájó társadalmi jelenség? Egy újfajta életforma fiatal lányoknak? Döntsék el Önök! Két fiatal újságírónő: Nagy Szilvia, a Velvet.hu szerkesztője és Szabó Anna Eszter, a Színház és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója hónapokat töltöttek olyan, velük majdnem egykorú lányokkal, akik tanulmányaikat vagy éppen az áhított életszínvonalat így finanszírozzák. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexualitást tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.



Interjú a szerzőkkel:

Hogyan jött az ötlet, hogy kortársaitokról, egyetemista prostituáltakról írjatok könyvet?

SZAE: A saját környezetemben is egyre több fiatalról hallottam történeteket, pletykákat, egyre több jel utalt rá, hogy elterjedt a prostitúció az egyetemek, felsőoktatási intézmények hallgatói között. Először csak egy riportot akartam írni róla, de az osztályfőnököm (a Színház és Filmművészeti Egyetemen, tévés műsorkészítő szakon vagyok végzős) azt mondta, ez olyan erős és aktuális téma, hogy szerinte érdemes lenne könyvvé bővíteni. Így kezdődött...

NSZ: A kutatásba Anna kezdett bele, aztán idővel, ahogy gyűlt az anyagmennyiség, a kiadó kérésére én is csatlakoztam a munkához. A téma már korábban is foglalkoztatott, a Velvetnél foglalkoztam például a Dubaj-üggyel is, így volt némi ismeretanyagom a témához.


Mi volt az anyaggyűjtés módszertana?

NSZ: Első körben fórumokon, hirdető és- szexpartner kereső oldalakon keresgéltünk a témánkhoz megfelelő lányokat és több száz levelet írtunk, hogy találjunk olyan prostituáltakat, akik felsőoktatásban tanulnak. Természetesen a legtöbben nem is válaszoltak, de egyszer csak beindult a dolog és egyre több lány volt hajlandó levelezni, találkozni velünk. Később ráakadtunk a blogger lányokra, akik elképesztő részletességgel és nem ritkán szellemes stílusban írnak a másik életükről, tőlük rengeteget tudtunk meg erről a világról.

SZAE: Elolvastam a legtöbb témába vágó újságcikket, könyvet, végignéztem dokumentumfilmeket, sorozatokat, amikből még többet tanulhattam. Beszélgettem olyan lányokkal is, akik nem prostituáltak, de ebbe a generációba tartoznak és faggattam őket a szexuális kultúrájukról. Érdekes volt nagyon.


Mennyi ideig gyűjtöttétek az anyagot?

SZAE: Bő fél évig biztosan.

Könnyen elnyertétek a lányok bizalmát?

SZAE: Viszonylag könnyen sikerült. De fontos tapasztalat volt, hogy ez nem is feltétlenül a bizalomról szólt, hanem arról, hogy az eltitkolt énjük végre felszínre törhetett. Feltettük az első kérdést és mintha megnyílt volna egy csap, mintha erre vártak volna. Nem sokuknak van olyan barátja/barátnője, családtagja, akivel ezt megbeszélhetné és láthatóan sokuknak jól esett beszélni, beszélni, vagy írni mindenről, amit a hétköznapokban elfojtanak, eltemetnek.

Miért döntenek ezek a lányok, hogy a testükből élnek meg?

NSZ: Ez változó. Ezek a lányok azért is érdekesek, mert nem kényszerből csinálják, hanem azért, mert ezt tartják a leglogikusabb lépésnek. Legtöbbször azt az érvet hozták fel, hogy dolgozhatnának a Tescóban, de minek, amikor rövidebb idő alatt sokkal több pénzt kereshetnek. Nem lehet erre a kérdésre egyetlen érvényes választ adni. Ez már nem csak arról szól, hogy pénzt kapnak szexért cserébe, hanem arról is, hogy ennek a generációnak a szex már követendő trend, egy divatos kiegészítő, és meglátásom szerint sok fiatal így tekint a kapcsolataira is. Ma már abban sincs semmi meglepő, hogy 13 éves fiatalok ruhaüzletek próbafülkéibe járnak lezavarni egy gyors menetet.

SZAE: Én lassan hat éve élek monogám kapcsolatban és bár csak 25 éves vagyok, néha úgy érzem, mintha évtizedek választanának el egy húszévestől, ha szerelemről, kapcsolatokról, szexről van szó. Érdekes élmény.


Vajon hány lány választja ezt az életformát?

NSZ: Erről nincsenek pontos adatok, mert egyedül dolgoznak, nincsenek nyilvántartásban, ráadásul titkos, kettős életet élnek. Elsősorban egyetemisták, főiskolások és mivel legtöbbjüknek vannak terveik a hosszú távú jövőre nézve, amennyire csak lehet, titkolják. Viszont, amikor lányokat kerestünk a könyvhöz, hamar kiderült, hogy sokan vannak. Többeknek csak a tudat fontos, hogy ha kell, van saját pénzük, de persze akad, akinek tandíjra, rezsire kell vagy épp arra, hogy a jövőjükre felkészüljenek, lakásra gyűjtsenek vagy autóra. Épp ezért szinte biztos vagyok benne, hogy a lányok száma egyre csak több lesz, hiszen a költségek egyre nőnek, válság van a gazdaságban, az emberi kapcsolatokban, a társadalomban.

SZAE: És mivel egyre nehezebb biztos anyagi háttér nélkül bekerülni a felsőoktatásba, lehet, hogy egy még ennél is újabb jelenséget figyelhetünk majd meg a közeljövőben. Hiszen a könyvben szereplő lányok nem nyomorognak, csak szeretnének korlátok nélkül élni. Viszont ha már tanulni sem lehet sok pénz nélkül, lehet, hogy lesz egy majdani értelmiségi, diplomás réteg, akik ilyen úton szerzik meg a tanulmányaikhoz szükséges pénzt.

Mennyi pénzt szednek össze havonta?

NSZ: Változó, de 200-300 ezer forint között. Persze kevesebb és több is lehet, attól függően, mennyit, hol (kizárólag itthon vagy külföldre is elmennek) és mit vállalnak.

Környezetük (évfolyamtársak, szülők) tudja, miből élnek?

SZAE: Lehetetlen lenne magukban tartani egy ilyen titkot, mindegyikőjüknek van egy, vagy akár több bizalmasa. Van, akinek férje van, és nem csinálnak nagy ügyet a dologból, van, akinek rájött az anyja és elfogadta, de ez mind nem sok, ha amúgy állandóan titkolóznia kell a legtöbb környezetében lévő ember előtt. Ezért is jó nekik a blogírás, mert ott arc nélkül, akár „szakmabeliekkel” is felvehetik a kapcsolatot, a virtuális térben bármit kiadhatnak magukból.
Egymással csak ritkán tartják a kapcsolatot, nincs igényük arra, hogy a konkurenciát megismerjék.

Abbahagyják, vagy benne maradnak az „iparban”?

NSZ: Van olyan lány, aki abbahagyta, de ha anyagilag megszorulna, bármikor újrakezdené. Olyan is akad, aki csak egyszer csinálta, brahiból, de többet nem akarja. A legtöbbjük viszont azt mondta, hogy jó lenne majd egy klasszikus, rendes munka, de kereset-kiegészítésnek lehet, hogy megtartanák legalább a törzsvendégeiket. Akad olyan is, aki addig szeretne benne maradni a szexiparban, amíg összegyűjti a célként kitűzött összeget, aztán családot szeretne, férjet, gyerekeket.

Mennyire érzik magukat áldozatnak?

SZAE: Semennyire, sőt, kikérik maguknak, hogy sajnálják őket, hiszen ez a saját döntésük. Az egyik lány azt írta, hogy aki ezt akarja csinálni, annak erős gyomra kell, hogy legyen és alacsony önbecsülése. Érdekes volt, mert ezt a legvégén írta, miután hosszú oldalakat írt arról, mennyire sokat tanult önmagáról, a férfiakról, hogy milyen pozitívan csalódott a vendégeiben és hogy végre jó nőnek érzi magát. Ez a kettősség szerintem természetes dolog. Ha képes is egy ember robot- üzemmódban dolgozni, nem tudja minden pillanatban elnyomni magában az érzéseit, valódi igényeit, ezért óhatatlanul vannak mélypontjaik.

Kiknek ajánljátok a könyvet?

SZAE: Szerintem mindenki számára érdekes lehet, hiszen ha bevalljuk, ha nem, mindenkit érdekel ez a téma. Ez a könyv nem pusztán egyetemista prostituáltakról szól, hanem arról is, milyen a világ, amiben élnek. Ez a könyv Magyarországon játszódik, napjainkban. Ahol az emberek nap, mint nap akadályokat ugranak át, hogy boldogulhassanak és közben az emberi kapcsolataink lassan teljesen elüzletiesednek, mert nincs idő és energia arra, hogy önmagunkkal és a környezetünkkel igazán foglalkozhassunk. Ezekkel a körülményekkel mindenki tud azonosulni, ha a lányokkal nem is feltétlenül. Ám szigorúan csak 18 év felettieknek ajánlom, mert nem spóroltunk a szókimondással.

NSZ: Bárkinek ajánlom, akit érdekel, hogyan is gondolkodik, hogyan éli hétköznapjait, mennyire más, vagy mennyire olyan, mint bármelyikünk ez a négy lány (Lili, Frida, Zsófi és Heni). Történeteik arra világítanak rá, hogy mennyire természetesen kezelik a jelenséget, amit közhelyesen, de nem indokolatlanul a legősibb mesterségnek szokás nevezni.

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

(eddig 1 vélemény)  Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

   írta: Rényi Ádám 2012. április 15.

Tabudöntögető, megdöbbentő és izgalmas!