Hegyek egymás között

A Cenk-hegy (alias Gaál Zoltán)
Mesebeli időket idéz annak a cenki sárkánynak a legendája, amelyik megette a város elöljáróinak gyerekeit, s akitől az egykori okos szász mészáros úgy mentette meg a várost, hogy oltatlan meszet csomagolt egy borjú bőrébe, azt tette a sárkány barlangja elé. A sárkány megette a borjút, vizet ivott rá, és felrobbant. Fentről nézve a Cenknek olyan alakja van, mint egy alvó sárkánynak. Számos legenda ősi pogány kultikus helyként írja le a Cenket. A nagyobb kövekben oltárokat látnak, a tisztásokon áldozati helyeket emlegetnek. Valóságalapként megjegyzendő, hogy a régészek feltártak egy 2000 éves emberi csontokat tartalmazó kutat, amely egy őskori áldozathely része lehetett. A Cenk lábánál számos barlangocska alakult ki a mészkőben, talán ez lehet a valóságalapja annak a városi legendának, amely a Cenk alatt húzódó katakomba-hálózatról beszél, sőt arról is, hogy a valamikori tanácsházat alagút kötötte össze a Cenk-nyergi barlanggal.

A Tokaji-hegy (alias Kovács katáng Ferenc)
A táj különlegessége, hogy itt találkozik a tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység. A vulkánok mintegy 9-15 millió évvel ezelőtt működtek, és Európában egyedülállóan változatos formában hozták létre a völgyekkel, vízfolyásokkal sűrűn felszabdalt, alacsony középhegységet. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Alföldre mélyen előreugró, magányosan álló, 514 méter magas vulkáni kúp. Meredeken emelkedik ki a hozzá csatlakozó síkságból, amely közel 100 méterrel fekszik a tengerszint felett. Bár felszíne hosszú évmilliók alatt alakult ki, s az eredeti vulkáni formák eltűntek vagy megváltoztak, a táj vulkáni eredete már első pillantásra szembeötlő. A világhírű aszú bölcsője.