"A Magyar História sorozat harmadik kötete a Magyar Királyság bő kétszáz évét öleli fel az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig. A III. András halálát követő trónharcokból győztesen kiemelkedő Anjou-házi I. Károly és fia, Nagy Lajos uralkodása jelentős területi...
"A Magyar História sorozat harmadik kötete a Magyar Királyság bő kétszáz évét öleli fel az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig. A III. András halálát követő trónharcokból győztesen kiemelkedő Anjou-házi I. Károly és fia, Nagy Lajos uralkodása jelentős területi gyarapodást eredményezett, ugyanakkor az Európát fenyegető oszmán terjeszkedés jelentőségét csak Luxemburgi Zsigmond idején ismerték fel az udvarban. Zsigmond végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, s figyelemre méltó diplomáciai manővereit siker koronázta. A halála után kialakult hatalmi vákuumban az egyre nagyobb befolyást szerző nemesek és nagyurak nem tudtak megegyezni a leendő király személyéről, így a katonai tapasztalatokkal rendelkező Hunyadi Jánost kormányzóvá nevezték ki. Hunyadi a törökök megállításával szerzett hírnevét és befolyását V. László nagykorúvá válása után is megőrizte. Hívei a király halálát követően Hunyadi kisebbik fiát segítették trónra. Mátyás király idején nemcsak katonai szempontból erősödött tovább a Magyar Királyság, hanem a humanizmus eszméinek terjedésével szellemi, kulturális tekintélye is megnőtt Európában. A korszak utolsó félszáz évében a Jagelló-házból kerültek ki a magyar királyok, akik dinasztikus kapcsolatokat építettek a Habsburg uralkodóházzal. Uralkodásukat az ismét erősödő oszmán fenyegetés mellett a belső társadalmi feszültségek is terhelték, amelyek a Dózsa-féle parasztfelkelésben csúcsosodtak ki. A Magyar Királyság sorsát azonban az 1526-os mohácsi vereség pecsételte meg. A sorozat kötetei sok-sok látványos illusztrációval, részletes térképekkel, magyarázatokkal, tematikus egységekkel és idővonallal teszik szemléletessé az egyes korszakokat. "
„Tudatos az elődök kiválasztása. De én főleg nyelveket választottam, amelyeket beszélni lehet.” Károlyi Csaba interjúja KAF-fal, Tillmann J. A. esszéje, Csuhai István recenziója, Hevesi Judit, Krusovszky Dénes és Zalán Tibor versei, Benedek Szabolcs, Nomád Földi László és Szepesi Kornél prózája, továbbá Grecsó Krisztián tárcanovellája, Torma Tamás építészeti bírálata és Herczog Noémi színikritikája az irodalmi hetilap legújabb számában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.