A középkor magyarországi könnyűlovassága X-XVI. század

Akár kimondva, akár kimondatlanul, abban számos hazai kutató egyetértett, hogy sok korábbi és későbbi népnek a fegyverzete, taktikája hasonló volt a honfoglaló magyarokéhoz, sőt némelyek szerint kifejezetten azonos volt azzal.

A hagyományosnak számító filológusi vagy régészeti megközelítés mellett érdemesnek tűnt tehát egy másik irányból, a történeti párhuzamok felől is alaposabban megvizsgálni a középkori magyar lovasság hadviselését."

"Jelen munka pedig már arra is rámutat, hogy egyes korábbi véleményekkel szemben a hagyományos íjász könnyűlovasság jelenlétével egészen a XVI. század elejéig számolni kell Magyarországon..."
*
TARTALOM:

o "Ez volna tehát a tér, ... melyben nemzetünk otthon volt, mellyel midőn rombolt, alkotott"
o Levélváltás West Pointtal
o A XIX. századi magyar nemzetépítés szolgálatában
o A tudományos kezdetek
o Hitelességi válság a századfordulón
o A gyökerek keresése: a két világháború közötti időszak
o A marxizmus "diadalától" a régészet dominanciájáig
o Nehéz lovas? Könnyű lovas? - Kortárs írók a kalandozók fegyverzetéről, harcmódjáról
o VI. Bölcs Leó bizánci császár tudósítása a régészet szemszögéből
o A lándzsavívás tudománya: az ulánusok steppei gyökerei
o Mi mindenre jó a páncél?
o Regino prümi apát műve és a honfoglalók páncélja, sisakja és íja
o Ismeretlenül is ismerős: a kalandozók íja
o Milyen is lehetett a "brit taktika" a IX-X. században? - néhány szó a nyugat-európai ellenfelekről

o Az Árpád-kor csatái steppei tükörben
o Mit tudhatunk valójában a lovasíjászok taktikájáról? - a mongolok, mamelukok és bizánciak példái
o A steppei népek lovassága nyílt csatákban
o A közép-ázsiai törökök taktikája
o A kelet-európai steppe taktikája a bizánci irodalomban
o A mongolok taktikája a XIII. században
o A "kalandozások" és a keresztény királyság korának csatáiról
o Mindenképpen "nyugatiak"-e a keresztény magyar királyság hadvezéreinek taktikai mintái? - Zimony (1167), Muhi (1241)
o Elképzelhető-e valamiféle folyamatosság? Brenta-folyó (899), Kroisenbrunn (1260) - Augsburg (955), Dürnkrut (1278)
o Eltűnt-e a középkorban a magyar etnikumú könnyűlovasság Magyarországról?
o Przemy¶l (1099): "elfelejtődött-e" a hagyományos könnyűlovas taktika?
o Maradhat-e változatlan a taktika, ha a fegyverzet változik? - az Árpád-kori lovassági fegyverzet és a taktika összefüggései
o Elfeledett steppei betelepülők
o Lehetnek-e egyáltalán etnikum vagy modernitás "markerek" önmagukban a szablyák vagy kardok?
o A magyarországi könnyűlovasság a XIII-XIV. századi elbeszélő forrásokban

A könnyűlovasság átalakulása a XV. században

o A huszárság térnyerése
o Zsigmond király lovassága
o Szpáhik, huszárok, sztradióták, avagy mitől is huszár a huszár?
o A magyarországi huszárság balkáni gyökerei
o Lehet-e helye rablóknak a nemzeti mitológiában? - a huszárság feladatköre

Az új típusú könnyűlovasság a XVI. században

o A könnyűlovasság helye és szerepe a Jagelló-korban
o Az új típusú könnyűlovasság alkalmazása a mohácsi csatában (1526)
o A könnyűlovasság helye a mohácsi magyar csatarendben
o A magyar könnyűlovasság tevékenysége a mohácsi csatában
o Továbbélő középkor: a magyar lovasság fejlődési útja az oszmán hódoltság korában
o Az utolsó magyar udvari huszárok: Ferdinánd király hazai lovassága a schmalkaldeni háborúban (1546-1547)