Bővebb ismertető
Politikai elemzőként és a jelen történészeként megpróbáltam megérteni és megértetni, mi irányítja világunkat, mitől lesz olyan, amilyen. De eközben kisebb-nagyobb írásokban, 1988-tól 2016-ig, napilapokban és hetilapokban, saját rovatokban azon is tépelődtem, mi vezeti az embert, aki a kertünket ássa, a bankárt, aki átlépi a gazemberség küszöbét, a titkárnőt, aki sír éjszakánként az angol nyelvlecke felett, a minisztert, aki elveszti állását, vagy az elfoglalt vezérigazgatót, aki titkárnője feljegyzéséből tudja meg, hogy jövő kedden pontban tízkor a Halállal lesz találkozója. S a gyerekekről, akik nem tudják, higgyenek-e vagy sem, értsék-e a felnőtt világot, vagy hagyják a fenébe az egészet. A láthatatlanokról és némákról, akiket csak akkor veszünk észre, ha képbe, szóba, hangba foglaljuk őket. A Tépelődés, a Hyde park, a Kentaurbeszéd címekkel megjelent rovatokban - amelyeket egyedül vagy barátaimmal közösen írtam, írok - emberekről, embereknek, emberekért születnek az írások. Üzenetek. Hangok. Mindig odafordított tekintet.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja