Árnyékporocska - Kner Piroska élete és receptjei

Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valahogy mindig hátrébb sorolódott az ő könyve.

Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető közös vállalkozásában most végre megjelenik az annak idején gondosan összeállított szakácskönyv, amely ma is tökéletesen használható, a levesektől vezet végig a desszertekig és a befőzésig. Hogy "igazságot szolgáltassunk" Kner Piroskának, Parti Nagy Lajos egy kísérő könyvben idézi meg élete fontosabb mozzanatait a családi levelezés és más dokumentumok alapján.

Az "emlékmondatok" varázslatos bepillantást adnak az ismeretlenség homályából éppcsak kiemelkedő nőalak és családja, a nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába.
A két könyvet Kner Antikva betűkből, Kozma Lajos díszítőelemeit felhasználva tervezte Pintér József, és a Gyomai Kner Nyomda nyomtatja, ahogy annak idején történhetett volna.



Mautner Zsófia gasztroblogger Kner Piroska szakácskönyvéről:

„Kner Piroska nagyszerű, sokat főző, rutinos szakácsnő, háziasszony és vendéglátó volt, aki a lehető legprecízebben és legrészletesebben írta meg a könyvben szereplő recepteket, azokból gazdagon tud ma is ötleteket mazsolázni bárki, aki szeret és tud főzni. Ha pedig az ember veszi a fáradtságot, és valóban elolvassa a leírásokat, akkor újszerű és szerethető ételekkel is tudja bővíteni a repertoárját. Piroska minden bizonnyal szeretett sütni és tésztákkal foglalkozni, a sütemények, tésztás ételek és torták között találtam a számomra legkedvesebb recepteket. Amikor egy késő este az emailjeim között megérkezett a digitális kézirat, egy lendülettel kiolvastam a majd kétszáz oldalnyi anyagot – ekkor szerettem bele Kner Piroska receptgyűjteményébe először. Másodjára akkor vett le a lábamról a “Kner Piroska projekt”, amikor a gyomaendrődi könyvtárban kézbe vehettem az eredeti, 1912-es, gyönyörű állapotban levő kéziratot. Hihetetlen, hogy több mint száz évvel később ilyen makulátlan formában maradt meg!”

Parti Nagy Lajos Kner Piroskáról:

„Mikor felmerült, hogy írnék róla, nem tudtam róla semmit. Épp ez kezdett érdekelni, a saját árnyéka az immár fölébe tornyosuló szakácskönyvvel, és persze az árnyékos helye a Kner-család gazdag, zegzugos történetében. Az elfelejtettsége érdekelt, hogy ugyan pár utódnak rémlik, pár kutató tud róla – Erdész Ádám történész-levéltáros nélkül ez a félténypróza nem született volna meg --, alig van nyoma a neten, az Arcanumon, nem találtam róla fényképet. Elbeszélt nekem az életéből ezt-azt, én pedig összeraktam Kner Piroskát. Nem tudom, milyen volt, ilyen lett, részemről. Illetve olyan, amilyenné az olvasó megalkotja magában e könyv alapján.”