Bertók László utolsó, befejezett kötete az Együtt forog, benne összesen 243 darab firkával. A könyv szerkezetét, a versek együtt-forgását teljes egészében a költő alakította ki. Bertók utolsó korszakának meghatározó formája a firka. Kétsoros megfigyelések, reflexiók,...
Bertók László utolsó, befejezett kötete az Együtt forog, benne összesen 243 darab firkával. A könyv szerkezetét, a versek együtt-forgását teljes egészében a költő alakította ki. Bertók utolsó korszakának meghatározó formája a firka. Kétsoros megfigyelések, reflexiók, leírások, lételméleti tréfák egyetlen rím akkordjában. Az Együtt forog - akár egy lírai napló - a betegség, az öregség, a közérzet és a közélet gondolati-érzelmi körében, gyűrűjében született. Bertók bölcsessége, életszeretete azonban mindenen átragyog, így tud ezekbe az aforisztikus minimumformákba ennyi maximát és poézist belesűríteni. A "firka" Bertók László műveinek esetében tekinthető az epigramma változatának is, amely az időskori líra nagy témáit és apró megfigyeléseit mutatja emberközelből egyetlen metszetben, kimerevített pillanatban, amelynek kontrasztja az örökkévalóság vagy az elmúlás. Bertók László (1935-2020)
LÍRA KÖNYVBEMUTATÓ - Bertók László: Együtt forog
Bertók László (1935-2020) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt. Utolsó, befejezett kötete az Együtt forog, benne összesen 243 darab firkával. A könyv szerkezetét, a versek együtt-forgását teljes egészében a költő alakította ki. Bertók utolsó korszakának meghatározó formája a firka. Kétsoros megfigyelések, reflexiók, leírások, lételméleti tréfák egyetlen rím akkordjában. Az Együtt forog - akár egy lírai napló - a betegség, az öregség, a közérzet és a közélet gondolati-érzelmi körében, gyűrűjében született. Bertók bölcsessége, életszeretete azonban mindenen átragyog, így tud ezekbe az aforisztikus minimumformákba ennyi maximát és poézist belesűríteni. A "firka" Bertók László műveinek esetében tekinthető az epigramma változatának is, amely az időskori líra nagy témáit és apró megfigyeléseit mutatja emberközelből egyetlen metszetben, kimerevített pillanatban, amelynek kontrasztja az örökkévalóság vagy az elmúlás.
1935. december 6-án született Vésén, Somogyban. Író, költő. Egyetemre nem vették föl, így 1955-ben postai tisztviselő lett Marcaliban. 1955-ben verseiért államellenes izgatás vádjával börtönbe került. 1959 és 1963 között elvégezte a pécsi tanárképző főiskola magyar–történelem szakát, 1970 és 1973 között a budapesti ELTE könyvtáros szakát. Pécsen él.
Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. Későn, 1972-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. Második önálló kötetére, az Emlékek választására (1978) is sokáig kellett várnia. A Tárgyak ideje (1981) óta azonban kötetei folyamatosan jelennek meg. Hetvenedik születésnapjára (2005) összegyűjtött verseit Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 címmel adta közre a Magvető. Azóta jelentkezett újabb költeményekkel, 2007-ben publikálta ezeket a Hangyák vonulnak című kötetében.
Díjai Radnóti-díj (1973), József Attila-díj (1982), Janus Pannonius-díj (1983), Az Év Könyve Díj (1986), Graves-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1990), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1991), MSZOSZ-díj (1991), Kortárs-díj, Weöres Sándor-díj (1993), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), Pro civitate Pécs (1995), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1997), Kossuth-díj (2004), Artisjus Irodalmi Díj (2008), Pécs Város Díszpolgára (2008)
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.