Történeteit az ember ingyen kapja: kitalálja őket vagy megesnek vele. A forma ennél összetettebb kérdés, minden elbeszélés a mondhatóság mentén szerveződik. Ebben a könyvben Vida Gábor történetei szándékoltan nem állanak össze regénnyé, bár egyazon világ darabjai....
Történeteit az ember ingyen kapja: kitalálja őket vagy megesnek vele. A forma ennél összetettebb kérdés, minden elbeszélés a mondhatóság mentén szerveződik. Ebben a könyvben Vida Gábor történetei szándékoltan nem állanak össze regénnyé, bár egyazon világ darabjai. Szilánkokra robban egy bögre, egymásba fonódó monológokat suttognak a szereplők, van bicikli, pingpongasztal és medve, átvonulnak a tájon farkasok, zsánerfigurák és futballisták jönnek-mennek, mintha egy soha el nem készülő film jelenetei követnék egymást a valóság és a képzelet elmosódott határvidékén. Hol is élünk? Éppen ott, ahol a képzeletünk még a valóságban tart.
1968-ban született Kisjenőn (Románia). A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar–francia szakon. Diplomája megszerzesée óta Marosvásárhelyen él, és a Látó folyóirat próza rovatának szerkesztője. Korábbi kötetei: Búcsú a filmtől (1994), Rezervátum (1998).
Egy kötetbe gyűjtött három kisregénye Fakusz három magányossága címmel 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. A 2007 őszén útjára indított Magvető Novellárium-sorozatban – amely kortárs irodalmunk legjelesebb alkotóinak kisprózáit adja közre – látott napvilágot Nem szabad és nem királyi címet viselő novelláskötete.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
A Magvető Kiadónál megjelent művei: Fakusz három magányossága (2005), Nem szabad és nem királyi (2007), A kétely meg a hiába (2012), Ahol az ő lelke (2013), Egy dadogás története (2017)
Díjai Artisjus Irodalmi Díj (2008), Déry-díj (2017), Merítés-díj (Közönségdíj és a Zsűri Díja) (2018)
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.