Bővebb ismertető
"Olvasó! Már kezedbe vetted ezt a könyvet. Kérlek, lapozz bele most, és olvass el három mondatot.
A sétáknak gyógyereje van. Már-már varázs. Egy erős séta évekkel hosszabbíthatja meg a sétálók, sőt a helyszín életét. Ilyen értelemben A séta nemcsak regény, hanem séta is. Gyógyerő. A betegség pedig nem más, mint a hanyatlás. A hanyatlásról és a hanyatlás ellen szól A séta. Volt hajdan egy birodalom, melynek a romjain élünk. Aranykora ezüstkor volt, ezüstkora vaskor."
"Pusztulása látszólag végleges, tárgyai ránk maradtak, emberei majdnem mindig meghaltak. Emberei voltak Freud, Kafka, Hitler, Bartók. De mit mond így együtt e négy leghíresebb? Semmit. Tárgyaik voltak legyezők, felöltők, pisztolyok, zongorák. Alig több, mint a semmi. De elég négy fürdőhely neve, és azonnal előttünk van egy birodalom Marienbadtól Tusnádig és Abbáziától Ó-Tátrafüredig.
A séta egyik színtere fürdőhely, de nem a fürdőhelyek aranykorában, hanem jóval később, valamikor 1968 és 1992 között. Bartis Attila nemzedékének gyerekkorában haltak meg sorra azok, akik még látták legalább az ezüstkort. A késő műanyagkor írója most illendően eltemeti őket. A séta talán az első regény, ami megteszi ezt a gesztust.
Főszereplőjén kívül szinte mindenki idős ember. Bölcs semmittevésben, visszavonultan élő öreg aranyifjak a fürdőhelyeken, vagy öreg tárgyakon öreg szerszámokkal dolgozó bölcsek. A séta az ő szomorú, de csodálatos történetük is. Csakhogy a hanyatlás közelről rothadás. A ruhák elmállnak, a csónakok elkorhadnak, a forradalmárok eljönnek, gyilkolnak. Az írók pedig kénytelenek leírni a mocskot. Bartis Attila regényének a titka, hogy szép. Pedig az idáig felsorolt nosztalgikus díszletek csak díszletek. Magáról a történetről semmit sem árultam el.
Az a regény."
Kemény István
1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta él Budapesten. Író, fotográfus. Fotográfiáiból számos kiállítást rendeztek. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg.
A nyugalomból készült drámát Anyám, Kleopátra címmel 2003-ban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, majd 2008-ban Nyugalom címmel mutatták be a magyar mozikban a regény alapján készül játékfilmet, amelyet Alföldi Róbert rendezett. Bartis Attila művei már több idegen nyelven is olvashatók.
Egy éven át írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak, ezeket írásait A Lázár apokrifek című kötetben adta ki a Magvető.
Könyveit több nyelvre lefordították. Fotóművészként fényképei számos kiállításon vettek már részt.
Fotó © Bartis Attila
A Magvető Kiadónál megjelent műveiA kéklő pára (1998), A nyugalom (2001), A séta (2001), A Lázár apokrifek (2005), Amiről lehet (2010), A csöndet úgy (2010)
Díjai
Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (1995), NKA Irodalmi Ösztöndíj (1996-1998, 2003), Soros Irodalmi Ösztöndíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1997), Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj (1998, 1999, 2001), Hajnóczy Péter Irodalmi Ösztöndíj (1999), Örkény István Drámaírói Ösztöndíj (2001), Szolnoki Szigligeti Színház drámaírói ösztöndíja (2002), Márai-díj (2002), József Attila-díj (2005), Literarisches Colloquium Berlin irodalmi ösztöndíja (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006) Varsói Magyar Kulturális Intézet alkotói ösztöndíja (2006), DAAD irodalmi ösztöndíj – Berlin (2007), Szép Ernő-jutalom (2010)
EZT A KÖNYVET NEM ÉRTETTEM! Miért íródott? Az árvaságáról adott magyarázat nem kielégítõ,szinte cinikusan említi meg ezt! Zûrzavaros az egész történet, olyan ,mintha az író valamilyen drog hatása alatt írta volna meg ezt a regényt!Mindenesetre nekem nem tetszett!Gegesi Kiss Katalin
EZT A KÖNYVET NEM ÉRTETTEM! Miért íródott? Az árvaságáról adott magyarázat nem kielégítõ,szinte cinikusan említi meg ezt! Zûrzavaros az egész történet, olyan ,mintha az író valamilyen drog hatása alatt írta volna meg ezt a regényt!Mindenesetre nekem nem tetszett!Gegesi Kiss Katalin