Bővebb ismertető
Édesvízi mediterrán - Aranyidőktől a Vaskorig A regény helyszíne a Balaton-felvidék a múlt század első felének viharos éveiben, ám a címbéli falusi kúria lakóiról lassan kiderül, hogy nem csak a világégés, sokkal inkább saját múltjuk elől menekültek ide... 1942-t írunk, a hetvenes éveit taposó "bolond báró" és a felnőttkor küszöbén álló menekült zsidó lány úgy próbálja meg túlélni a szörnyűségeket, a nélkülözést, a terrort, az árulást, hogy fityiszt mutatnak a megpróbáltatásoknak.
Járványok, forradalmak, háborúk idején elözönlik a városiak a nyaralóhelyeket. Láttuk a közelmúltban, hogy aki csak tehette, megpróbált minél messzebb kerülni a veszélyzónától.
És megpróbálnak aszerint élni, amit a nyaralókból élő helyiek sugallnak:
"Történjen bármi a világban, itt a tó partján vidáman folyik tovább az élet, s ez így lesz az idők végezetéig... Kit érdekel Hitler, Sztálin vagy Mussolini, amikor itt patakzik a jó bor, szól a zenekar, és a lányok szoknyája úgy fodrozódik, mint a vitorlások oldalánál megiramló hullámok."Egyszerre megindító, sokszor könnyes humorral megrajzolt sorsok peregnek az olvasó előtt -folyton változó balatoni "díszletek" között - kezdve a millenniumi évek aranyidejétől, egészen a II. világháború vaskoráig. A szerző előző,
Balatoni Futár című regényében megismert hősök itt sem hazudtolják meg magukat - ám a
carpe diem életérzés immár nem holmi úri passzió, sokkal inkább túlélési stratégia...
A millenniumi évek aranyidejétől, egészen a II. világháború vaskoráig.
Idézetek a könyvből„Ha túl komolyan veszed önmagad, akkor senki más nem fog komolyan venni.”
„Bármit is tesz ellene, maga szeretni való ember. Igazából az kellene magának, hogy megtanítsák szeretni. - Emmácska megtanított szeretni.”
„Amikor megérkeztünk ide, mi voltunk Balatonszépén az álompár.”
„Ha az istenek el akarnak pusztítani valakit, akkor azt először ígéretesnek nevezik.”
„Itt ez a csodálatos vidék, ahol elhalkulnak az ideérkezők, mintha templomba léptek volna be.”
„Valami végérvényesen lezárult. Nem tudom, nyaralunk-e még valaha, de azt tudom, hogy ha igen, akkor már csak egy egészen más világban.”
„Történjen bármi a világban, itt a tó partján vidáman folyik tovább az élet, és ez így lesz az idők végezetéig...”