Egy magyar egyetemista lány a bécsi bolhapiac forgatagában bársonyba kötött könyvecskét talál. Meghökkentő módon magyarul íródott, 1847-ben. A belső borítón saját családneve áll. Úgy érzi, megtalálta szakdolgozata témáját.
Három dunántúli földbirtokos sorsa bontakozik ki az 1848-49-es forradalom útvesztőjében és az utána következő nehéz időszakban. Három lány keresi a boldogságát, és álmodik szerelemről, családról. Négy szépreményű fiatalember: orvos, ügyvéd, katonatiszt és mérnök vág neki az életnek és a hivatásnak, ám terveiket és szándékaikat keresztülhúzza a történelem.
Szerelmek, küzdelmek, sajátos sorsok bontakoznak ki a regényben, melyeket korábbi műveihez hasonló páratlan kor- és helyismerettel, olvasmányosan mesél el a szerző.