Zuglói capriccio

Egészen mostanáig semmit nem jelentett nekem Zugló. Jó,tudtam, Budapest egyik kerülete, történetesen a XIV.Többször átutaztam már rajta, semmi különös. Aztánegyszer a kezembe nyomott valaki egy kéziratot, hogyezt olvassam el. Azóta személyes ismerőseim vannakZuglóban - olyanok, akik már akkor rég elporladtak,amikor még meg sem születtem. De most már ismeremStorch Lalit, az égetnivaló osztálytársat, akit - harossz jegyet vitt haza - az udvaron verte meg az apjavizes gumislauggal. Ismerem a házat, ahol lakott SzalaiJóska, akit tangóharmonikázni taníttattak, s mindeniskolai ünnepélyen eljátszotta a Trubadurból acigánykórust.Most már én is látom, ahogy a járdán egy öregúr kétszatyorban nyolc üveg szódavizet cipel haza. Hallom avalahai Zugló hangjait: `Szódavizes, szóóódás!` Eztkiáltotta valaha a szódás a triciklijéről, s ha időbenkirohantam volna az üres szódásüveggel,én is kaphattamtőle egy telit egy forint húsz fillérért. Látom avándorzenészt is. Az idősebb, szomorú arcú férfit,kopott, öreg öltönyben, aki megállt az udvar közepén,elővette tokjából a hegedűt és játszani kezdett valamiédesbús melódiát. Már nekem is visszaintegetelhaladtában. Megismerem Ványolos bácsit is, a kicsi,gömbölyded cipészt, aki folyton aggódott a lányáért.Joggal, mert a Ványolos Irén már tizennégy évesen isigencsak nőies volt, majd kiesett a fiúk szeme, amikorbüszkén, feltartott fejjel, szája sarkán azzal amosollyal végigbillegett az utcán, miközben másfélfejjel alacsonyabb apja csak szaporázta mellette.Ismerem őket - bár az a billegés még nem megy. Márnekem is itt a fiókban a Margótól kapott blokk. A kávé`durit` üvegpohárban érkezett nekem is, sárga, eloxáltalumínium tálkán, mellette apró mokkacukor és sárgaalumínium kanál. Nekem nem - de a szerzőnek, MachAndrásnak a zuglói karácsony a gyerek- éskamaszkor karácsonyait jelenti. Ajándékvárást,ajándékok rejtegetését, anyja rendszeresen elhangzóelőzetesét, hogy `idén megint szegény Jézuskánk lesz,mert szűkös a pénztárca`. Aztán mégis lehetett örülniegy-egy sálnak, könyvnek, játéknak.Mi pedig annak a könyvnek örülhetünk, amely közelebbhozott egy olyan világot, amelyet akár ismerhettünk isvolna.