kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Lázár Ervin - A kisfiú meg az oroszlánok
Átmenetileg
elfogyott

A kisfiú meg az oroszlánok

Lázár Ervin

MÓRA KÖNYVKIADÓ , Megjelenés: 2015. július 02.
Könyv
 
Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel,...
2124 Ft 2499 Ft
15%
Szállítás: 3-6 munkanap
Ez a termék törzsvásárlóként akár 1975 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető


Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, aki a feleségét, Szilviát keresi. Izgalmas nyomozás indul a városba érkező cirkuszban, ahol egy erőművész meg egy légtornász is segíti Petiéket. De vajon sikerül-e Szigfridnek még egyszer porondra lépnie?

Lázár Ervin első meseregénye több mint ötven éve jelent meg először a Móra Kiadónál, és számos színházi feldolgozás mellett tévéfilm is készült belőle. A nosztalgikus történet új kiadását Buzay István illusztrálta a tőle megszokott humorral.

Illusztrálta: Buzay István
Könyv adatok
Cím: A kisfiú meg az oroszlánok
Szerző: Lázár Ervin
Kiadó: MÓRA KÖNYVKIADÓ
Oldalszám: 80 oldal
Megjelenés: 2015. július 02.
Kötés: Kötött
ISBN: 9789631199185
Szerzőről
Lázár Ervin további művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2012 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by Infosystem s.r.o.. Minden jog fenntartva.
mobil nézet