kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Főoldal   >   Könyv   >   Szépirodalom   >   Gyerekirodalom   >  

Mesék

Pósa Lajos - Madaras könyv - Négy évszak madárversei gyerekeknek

Madaras könyv - Négy évszak madárversei gyerekeknek

Pósa Lajos

TÁLTOSKÖNYVEK KIADÓ KFT. , Megjelenés: 2012. szeptember 14.
Könyv
 
"Valójában minden korosztály számára, de leginkább óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánlom ezt a lélekemelő, kedves kiadványt. Pósa Lajos különös szeretettel ír a madarakról, sokszor megszemélyesítve őket. Gyermekeink ma az internet és a plázák világában elszakadnak a...
2116 Ft 2490 Ft
15%
Szállítás: 2-5 munkanap
Ez a termék törzsvásárlóként akár 1968 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"Valójában minden korosztály számára, de leginkább óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánlom ezt a lélekemelő, kedves kiadványt. Pósa Lajos különös szeretettel ír a madarakról, sokszor megszemélyesítve őket.
Gyermekeink ma az internet és a plázák világában elszakadnak a természettől, nagyon kevés személyes élményt szereznek egy-egy lepke, bogár, szép vadvirág, gomba vagy éppen madárdal megcsodálásával.
Pedig tudjuk, hogy védeni felnőtt fejjel csak azt fogják, amit korábban megismertek és megszerettek. Ehhez nyújt nagy segítséget ez a könyv, melyet Gábor Emese tüneményes rajzai, festményei tesznek még élvezhetőbbé."
Dr. Jánossy László
(biológus, hat gyermek édesapja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító tagja)
Könyv adatok
Cím: Madaras könyv - Négy évszak madárversei gyerekeknek
Szerző: Pósa Lajos
Kiadó: TÁLTOSKÖNYVEK KIADÓ KFT.
Oldalszám: 133 oldal
Megjelenés: 2012. szeptember 14.
Kötés: Kötött
ISBN: 9789639924239
Szerzőről
Pósa Lajos további művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet