kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Főoldal   >   Könyv   >   Szépirodalom   >   Gyerekirodalom   >  

Mesék

MIKSZÁTH KÁLMÁN - Szent Péter esernyője
Átmenetileg
elfogyott

Szent Péter esernyője

MIKSZÁTH KÁLMÁN

Holnap Kiadó , Megjelenés: 2018. augusztus 31.
Könyv
 
Meghalt Gregorics Pál, az öreg, magányos különc, s legendás vagyont hagyott hátra. Legalábbis így tudta a város - Beszterve -, s így hitték a meghalt nábob fivérei is. Mohó kincsvággyal csaptak le az örökségre - hanem a vélt aranyhegy helyén nem találtak semmit. Hová lett a...

2375 Ft 2500 Ft
5%
Szállítás: 3-6 munkanap
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2209 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Meghalt Gregorics Pál, az öreg, magányos különc, s legendás vagyont hagyott hátra. Legalábbis így tudta a város - Beszterve -, s így hitték a meghalt nábob fivérei is. Mohó kincsvággyal csaptak le az örökségre - hanem a vélt aranyhegy helyén nem találtak semmit. Hová lett a csehországi uradalom, hová a vagyon? Eltűnt, nyoma veszett, mintha soha nem is lett volna. Pedig volt! Wibra György, a neves, fiatal besztercei ügyvéd, Gregorics szolgálójának fia nyomra lel: az öregúr minden vagyonát egy bankutalvánnyá alakította át azért, hogy kapzsi fivérei rá ne tehessék a kezüket - az utalványt pedig neki szánta. Elindul, hogy megkeresse örökségét, de értékesebb kincset talál: egy leány szerető szívét. Wibra Gyuri és Bélyi Veronka könnyes-mosolygós szerelmének története Mikszáth egyik legkedvesebb, legromantikusabb műve.
Könyv adatok
Cím: Szent Péter esernyője
Szerző: MIKSZÁTH KÁLMÁN
Kiadó: Holnap Kiadó
Sorozat: Ifjúsági Könyvek
Oldalak száma: 206
Megjelenés: 2018. augusztus 31.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9789633492024
Méret: 10 mm x 142 mm x 197 mm
Szerzőről
MIKSZÁTH KÁLMÁN további művei
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.

1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.

Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.

Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.

1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.

1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.

1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet