Szakítós

19 kiváló szerző, 19 remek novella

"A könyvben összegyűjtött, érzékenyen megírt történeteken keresztül mintha egy filmet néznénk, úgy követhetjük e pillanatokat a főhős szemszögéből, és tekinthetünk be ennek a lelki folyamatnak olyan árnyalataiba, amik óhatatlanul felidézik saját emlékeinket is."

Dr. Almási Kitti

A nagy érzelmi viharok ideje a kamaszkor, a fellángolásoké és a nagy csalódásoké, a heves vitáké - nemcsak a szerelemben, de barátainkkal, családunkkal is. Szakíthatunk szülőföldünkkel, kultúránkkal, kedvenc sportunkkal vagy hobbinkkal, és persze azzal is, akiről azt hittük, hogy maximum az ásó, a kapa és a nagyharang választhat szét minket.

Balázsy Panna, Bencze Blanka, Berg Judit, Dragomán György, Erdős Zsuzsa, Garaczi László, Háy János, Horányi Hanna Zelma, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Király Anikó, Lakatos Levente, Makai Máté, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Szabó T. Anna, Tasnádi István, Totth Benedek remek novellái bár nagyon különböző hangon íródtak, egy dolog közös bennük: újra rádöbbenhetünk, hogy a legnagyobb csalódásokból is tudunk erőt meríteni, tanulunk belőlük, és egyszer majd mosolygunk is rajtuk.

A kötet kapcsán az írásokról, iskoláról és családról, valamint a kamaszokról beszélgettünk Csapody Kingával, a kiadvány szerkesztőjével.

Hogyan készült a kötet, milyen szempontok alapján kérted fel a szerzőket? Adtál-e valami instrukciót, vagy csak a témát jelölted ki?
Az első című, tavaly megjelent antológia pozitív visszhangján fellelkesülve vágtunk bele a Szakítósba, és ahogy ott is, itt is az volt a szempont, hogy a kortárs magyar felnőtt irodalom, és a kortárs magyar gyerek- és ifjúsági irodalom számunkra kedves szerzőit kérjük fel. Az instrukció csak annyi volt, hogy ne csak párkapcsolati szakításban merjenek gondolkodni. A tavalyihoz képest vannak új, ismert szerzők is – Berg Judit, Totth Benedek −, de az igazi újdonság az, hogy olyan, nagyon fiatal szerzőket is felkértünk, akiknek most fog a Menő Könyveknél megjelenni az első kötetük, és vannak, akik már az első szakításon túl vannak, de az érettségin még nem.

Van-e személyes kedvenced a megjelent írások közül? Melyik az és miért?
Mindegyik novellát másért szeretem, inkább az alapján lehet kiemelni szövegeket, hogy melyek nem a szerelmi csalódást helyezik a középpontba. Ilyenek Dragomán György pár másodpercesei, Szabó T. Anna szülőföldtől elváló novellája, Mészöly Ágnes főhőse, aki a durva kézilabdaedzővel szakít. De mindegyik novella túlmutat egy szimpla szakításon, jó olvasni ezt a sokszínűséget.

Szerinted miért fontos, hogy a szakításról olvassanak a kamaszok, fiatal felnőttek? Lehet-e újat mondani a témában?
A kamaszkor az érzelmi viharok időszaka, amikor olyan gyakran vágjuk rá az ajtót szerelmekre, barátokra, a családunkra, mindenki fog olyan érzésekkel találkozni, amiket már átélt. Ahogy Dr. Almási Kitti fogalmaz az előszóban: „Megszűnik egy pillanat alatt az a koordináta-rendszer, amiben addig léteztek, az egyetlen, amiben el tudták képzelni magukat, amiben azt hitték, szeretve vannak.
A közhiedelemmel ellentétben a fiúk, férfiak is egészen mélyen élik meg a szakítást, sőt, megkockáztatom a szakmai tapasztalataim alapján, hogy néha jobban összetörnek, mint a lányok, csak nem engedik meg maguknak azt a kiszolgáltatottságot, hogy ezt mások is láthassák. A könyv egyik csodálatos hozadéka, hogy egy-egy történet segít belelátni ebbe a jellemzően rejtett érzelmi állapotba, a kétségek megjelenésétől a belenyugvásig.”

Iskolában magyaróra vagy osztályfőnökióra keretében lehet-e közös beszélgetés alapja egy-egy novella vagy akár az egész kötet? Volt-e ilyen tapasztalat visszajelzés Az első című antológia kapcsán?
Persze, hogy lehet, ez mindig csak az adott pedagógusok múlik. Ahogy szülőként is csak rajtunk áll, hogy a közös olvasmányélményből teremtünk-e olyan szituációt, ahol a téma, a karakterek mögül kibújva a valós életről is beszélgethetünk. Nagy öröm, és szerencsére van több ilyen, amikor kiderül, hogy így is működik az antológia – iskolákban is, családokban is.

Aktív szerző vagy, mégsem látni a neved a Menő Könyvek egyik antológiájának szerzői között sem. Ráadásul a Szakítóshoz mindenbizonnyal tudtál volna írni, hiszen eddigi egyetlen novellásköteted az Ex, épp ezt a témát járja körül. Miért nem ragadtál tollat, billentyűzetet?
Röviden: mert én szerkesztettem az antológiát (mosoly). Kicsit hosszabban: bár a novelláskötetem címe valóban Ex, nem a szakítás köré szerveződött. Nyilván vannak személyes tapasztalataim, de nem abban az életszakaszban vagyok, amikor a novellák helyet követelnének maguknak, és azt hiszem, leginkább időt nem találnak a gyerekkönyvek mellett. Jó, Quentin Greban illusztrációinak nem tudtam ellenállni, és az áprilisban megjelenő Szeretlek, anya! című, meseszép album 31 szerzője közé csatlakoztam…

Túl vagyunk Az elsőn, hallottuk a Szívek dallamát, és tudjuk már milyen a szakítás, mi jöhet még?
A sors útjai kifürkészhetetlenek (mosoly), és azt hiszem, csak a fantáziánk építhet akadályt.