kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

MIKSZÁTH KÁLMÁN - A TÓT ATYAFIAK - A JÓ PALÓCOK - BESZTERCE OST. - EDK, ÚJ!!

A TÓT ATYAFIAK - A JÓ PALÓCOK - BESZTERCE OST. - EDK, ÚJ!!

MIKSZÁTH KÁLMÁN

PÉCSI DIREKT (EURÓPA - DIÁKKÖNYVTÁR)megszűnt , Megjelenés: 2013. április 29.
Könyv
 
Mikszáth három, általánosan ismert és ismerendő munkáját tartalmazza a kötet: a két novellás-gyűjteményt, a Tót atyafiak-at és A jó palócok-at s mellette a Beszterece ostroma című írását. A kitűnő regény egyfajta Don Quijote-történet. Cselekménye a 19. század vége...
935 Ft 1100 Ft
15%
Szállítás: 2-5 munkanap
Ez a termék törzsvásárlóként akár 870 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mikszáth három, általánosan ismert és ismerendő munkáját tartalmazza a kötet: a két novellás-gyűjteményt, a Tót atyafiak-at és A jó palócok-at s mellette a Beszterece ostroma című írását. A kitűnő regény egyfajta Don Quijote-történet. Cselekménye a 19. század vége táján játszódik. A főhős az egykori Észak-Magyarország területén él, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes egy darab középkort varázsol maga köré: nedeci várában udvart (élősködő léhűtőkkel) és magánhadsereget (Rákóczi-korabeli vitézeknek öltöztetett parasztokkal) tart fenn, és várúrnőt is szerez (egy cirkuszigazgatótól megvásárolja Esztella műlovarnőt).A szöveggondozás és a magyarázatok Veres András munkája.
Könyv adatok
Cím: A TÓT ATYAFIAK - A JÓ PALÓCOK - BESZTERCE OST. - EDK, ÚJ!!
Szerző: MIKSZÁTH KÁLMÁN
Kiadó: PÉCSI DIREKT (EURÓPA - DIÁKKÖNYVTÁR)megszűnt
Megjelenés: 2013. április 29.
ISBN: 9789630795388
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Szerzőről
MIKSZÁTH KÁLMÁN további művei
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.

1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.

Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.

Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.

1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.

1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.

1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet