Kategória
Szerző
Cím
Kiadó
Leírás
Évszám
Ár
 - 
Mezők között
ÉSVAGY  kapcsolat
 
 
űrlap bezárása | mezők ürítése
E-mail cím:
Jelszó:
Bejelentkezem

Akciók

Újdonságok

Előrendelhető

Líra bolthálózat

Segítség

Fizetés és szállítás

 
Részletes keresés

Főoldal  >  Könyv  >   Szépirodalom  >   Memoár, életrajz, interjú  >   

JOÓ ANDRÁS (SZERK.)

A HÁBORÚ SZOLGÁLATÁBAN - FŐSZERKEZTŐI ÉRTEKEZLETEK 1942-1943

Kiadó: NAPVILÁG
Oldalszám: 316 oldal
Megjelenés: 2007
Kötés: Ragasztott
ISBN: 9639350977

Bővebb ismertető
olvasóink értékelése  

2295 Ft     2700 Ft

15% megtakarítás


Legyen MOST törzsvásárló
Ez a termék törzsvásárlóként akár 2106 Ft
Szállítás: 3-6 munkanap
Törzsvásárlói kedvezmény!
Személyes ajánlatunk Önnek

Joó Mária

Joó Mária - Újjászületés virág tarottal
3592 Ft
4490 Ft
20%
megtakarítás

JOÓ ANDRÁS

JOÓ ANDRÁS - KALANDOZÁS CELEBESZEN ÉS BALIN
3306 Ft
3890 Ft
15%
megtakarítás
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még

Antalóczy Zoltán

Antalóczy Zoltán - A XX.SZÁZAD VÉGJÁTÉKA
170 Ft
200 Ft
15%
megtakarítás

Kelemen Sándor

Kelemen Sándor - Anka, Anka Birinke, Baranka
42 Ft
50 Ft
16%
megtakarítás
Bővebb ismertető

1942 nyarán Németország és szövetségesei előrenyomulása mind a nyugati, mind a keleti fronton jobbára még megállíthatatlannak tűnt. Az 1942 ősze és 1943 ősze közötti egy esztendő azonban fordulatot hozott a második világháború menetében - és fordulat történt a magyar külpolitikában is. A Kállay-kormány a szövetségesek sikereivel nagyjából egy időben nem hivatalos tárgyalásokra szánta rá magát: diplomatái és megbízottai révén kapcsolatokat keresett (elsősorban) Angliával.

A szövetségesek megnyerését célzó magyar törekvések miatt fontos lett, hogy miként alakul Nyugaton Magyarország képe. Így a magyar sajtónak egyszerre kellett német- és angolbarátnak lennie. Az 1942. szeptember 22-e és 1943. augusztus 25-e között, ebben a majdnem egyéves időszakban hetente egyszer (később kétszer is) úgynevezett főszerkesztői értekezleteket tartottak Budapesten. Ezeken az összejöveteleken a kormány és a vezérkar képviselői egyrészt bizalmasan informálták a lapok vezetőit, másrészt utasították őket, hogy miről mit és hogyan írhatnak a lapok, miről mit kell írniuk - vagy ellenkezőleg: miről nem írhatnak egyáltalán.
A főszerkesztői értekezletekről készült emlékeztetőkből - amelyeket a Magyar Távirati Irodában őriztek meg az utókor szerencséjére - többek között megtudható, hogy mit akart titokban tartani a kormány; információkat nyerhetünk továbbá a közvélemény alakulásáról, például arról, hogy miként hatottak a szovjet hadisikerek és a második magyar hadsereg katasztrófája a magyar lakosságra. Megismerhető, hogy milyen módon szolgálta a felsőbb utasításokat is figyelembe véve a magyarországi sajtó (egy része) a háborús célokat, és milyen nemzetközi horizonttal rendelkeztek a közvélemény "irányítói". A kötet bevezető tanulmánya Sipos Balázs tollából mélyebb betekintést enged a háborús időszak sajtóviszonyaiba, a cenzúra működésébe és az újságírás aktuális kérdéseibe. Az értekezletek anyagait bőséges, körülménymagyarázó jegyzetanyag, név- és tárgymutató, valamint forrásértékű képanyag egészíti ki a kor sajtójáról, a keleti front eseményeiről és Kállay Miklós "sajtókörnyezetéről".

Bolti készlet
Betöltés folyamatban...

Olvasói vélemények

Értékelje Ön is!

Az értékeléshez be kell lépnie.

Erről a termékről még senki nem írt véleményt, legyen Ön az első...